- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Jahj, hogy jártam az előbb.. Mikor megnyitottam az oldalt és láttam, hogy minden új, megnéztem olyan, most már a menüben is megtalálható linkeket, amiket eddig nem. Köztük a pályázatot is. Felcsillant a szemem a romantika és erotika című pályázat láttán. Tökéletes téma. Nekem mindenképp. Már el is kezdtem fantáziálni, gondolkodni, nosztalgiázni is..
A múzsám is megvolt már, erre leesett, hogy tavalyi.
Nagy sóhaj. Hát igen. Meg kéne szokni, hogy 2012 van.. :)
Viszont örömmel láttam, hogy a Szapphó szerelme bekerült a múlt heti top 10-be és hogy a márciusi pontversenyben hatodik lettem. Szóval mindenkinek köszönöm szépen, kellemes meglepetés volt :)
Utóirat: ajánlottam egy videót az imént. Ha esetleg bekerül a kedvencek közé, akkor fűznék hozzá pár szót itt.. Az ő hangja több ezerszer derített már mosolyra és hihetetlenül jó hatással van rám. Ebben a dalban elég rekedtesen énekel, de aki ismeri, az tudja, hogy ez csak egy a sokból. Elképesztően változatos énekes. ...
fel
le
Meg kell kérdezzek egy biológust... Ez a virág egészen eddig csak fehér színben létezett. Ez egy egyszerű védett - ha védett, én úgy tudom, de nem biztos - vadvirág, Ernyős sárma névre hallgat, egy hagymás, ami a kertem szélén az árokparton nő. Még sosem láttam sárgában, és ez az első év, hogy ilyen. Hogy lett a fehérből sárga?
Egészen biztos, hogy nem keverem semmivel, mert eddig is itt nőtt és eddig is fehér volt, és kertész vagyok. Bár utóbbi csak egy dolog.
A kép nem a legjobb, mert mobillal készült, de majd próbálok jobbat is feltenni.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Erny%C5%91s_s%C3%A1rma
http://szecso.hu/kert/sarma.html
fel
le
Azok közé tartozom, akik korán felnőttek. Nyolc éves voltam, tesóm négy, mikor a szüleink házassága végképp tönkrement és anya felpakolt minket a buszra, hogy "megyünk a nagyiékhoz nyaralni". Gyakori volt, de ezúttal nem mentünk vissza. Ő ezt nekünk meg is mondta és arra kért, hogy ne mondjuk el apának. Talán itt kezdődött.
Sosem tudtam beilleszkedni. Mindenhol kinéztek. Talán még oviban éreztem magam legegyenlőbbnek a társaimmal, de az általános iskola nekem lelki terror volt. Én voltam az a megszeppent, hófehér bőrű sovány kislány, akit bántani lehetett. Később a szakközépben is végig ez ment. Ahogy ők kirekesztettek, bennem úgy változtak sorban a dolgok. Más lett a felfogásom, az értékrendem, a világképem. Akkor nagyon nehéz volt, így visszanézve azonban akár még meg is köszönhetném, hogy nem olyan lettem, mint ők.
Ennek mégis az lett a hátránya, hogy hozzám hasonlókat nem igazán találok errefelé, azaz nincsenek barátaim. A szokásos történet egy magányos lányról, aki ...
fel
le
Osztálytársam feltett egy képet, amin a 2 éves (akkor még nem tudtam) fiával vannak a szép zöld gyepen.
Mivel a gyerek évek óta ugyanolyan minden képen, poénból odaírtam a kép alá, hogy aszongya:
"Ez a gyerek nem nől:)"
Anyuka válasza kimerült egy hosszú sor "á" betűben, ebből arra következtettem, vette a lapot, meg is toldottam a háeszem egy mosolygós, és egy nevetős szmájlival.
:):D
Ám akkor megjelent a bősz apuka, és számon kérte rajtam a történteket, hogy mit jelent az, hogy
"Nem nől??????? "(így, számos kérdőjellel)
"Ez mit jelent?"
Nem tudtam, mit válaszoljak erre, hát az "igazat" választottam.
"Hát, én amióta látom ugyanilyen:) ugyanekkora, meg ilyesmi."
Mire apuka:
"Aha értem én nem így látom napról napra rosszabb és rosszabb és nagyobb és nagyobb :))))))))))"
Közben, amíg apuka írta a válaszát, én is megtoldottam az enyémet.
"Még a haja is:P
(a haja se nől:P)"
Apuka nem késlekedett ...
fel
le
Miután csütörtökön olyan furfangos módon megszabadítottak a mobilomtól, de még nem adtam fel a keresését, reménykedve, hátha megtalálom ott, ahol elidőztem kissé, útban hazafelé megálltam egy pillanatra a kútnál, hogy a szomjamat oltsam. Semmi se volt nálam, így csak a markomból enyhíthettem a szomjúságon. Miközben ezt tettem, elhaladtam egy, a kocsijában éppen matató férfi mellett. Ismeretlenül is üdvözöltük egymást, ez már elég okot adott arra, hogy szót is váltsunk. Nagyon beszédes volt és udvariasan felajánlotta, elvisz a kocsijával, ha arrafelé van a dolgom, melyet elhárítottam, mert a szándékomat ez keresztezte volna. Mint kiderült nem messze tőlem van a tanyája és már nem győzi egyedül művelni, mert a fiait nem érdekli, kénytelen lesz eladni a házát... Olyan korombeli, hatvanas, nem rossz kinézetű férfi volt. Eszembe jutott milyen könnyű dolgom lenne, ha engednék a nyomulásának, mert annak vettem, miután mindenféle kérdéseket tett fel, merre van az úti célom, egyáltalán milyen ...
fel
le
Lassan jön a lift. Állok előtte, várok. Semmi nem sürgős, válogatom az újságokat, leveleket a postaládából. Annyira elmerültem a szelektálásban, hogy szinte megijedtem a bejárati ajtó csapódásától.
Mellém röppen két tini lány. Nevetgélnek, fecsegnek. Ismerem őket a lépcsőházból. A köszönést mellőzik már régen. Engem sem zavar a másféle világuk.
- A holnapi bulira vetted azt a vacakot? - int a reklám szatyor felé a fejével a festett vörös hajú.
- Miért? - kerekedik el a szeme a bronzos melírosnak.
- Hááát, te tudod, az a srác nem bukik erre a cuccra... - Cigarettát vesz elő a zsebéből.
- Még rágyújt - ijedek meg, úgy is kicsi a lift, levegőtlen, de nem, csak tartogatja, várja a hatást.
- Nem is azért vettem... ne hidd, hogy nem tudom... a múlt héten te is voltál vele!
Nagyot nézek.
- Na ja, nem egy nagy szám a gyerek!
- Ki az manapság? - gondolom.
- Azért utána... abban a fehér Mazdában nagyot alakítottunk...
- Ugyan már, az tavaly megvolt nekem, mit ...
fel
le