- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Munkácsy Mihály
1844. február 20. ( született Lieb Mihály, Munkácson) magyar festőművész († 1900.május 1.)
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.
Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanez év novemberében Aradra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, s koplalás és nyomor között tengődött. 1865 első felében Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián tanult. Aztán szinte bejárta az országot, tanult Békéscsabán, Aradon, Gerendáson, Düsseldorfban, Münchenben.
1870 telén kiállította Siralomház című festményét Düsseldorfban, amely rögtön megtetszett a párizsi Salonnak, így Munkácsy 2000 tallérért eladta nekik. A festményt Párizsban 1870 tavaszán rengetegen látták, aranyéremmel tüntették ki. Ekkor Párizsba ment és műtermet rendezett ott be. 1873-ban öt műve szerepelt a bécsi világkiállításon; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazott; az év ...
fel
le
Arra gondolt, hogy így kellene legyen tulajdonképpen az egész élet. A gyermek apja fűrészelné a fát, ő segítene neki, vagy ülne a rönkökön, és szoptatná a gyermeket, aztán behívná enni, amikor kész az étel, és este ott ülnének egymás mellett a kispadon, és néznék az alkonyatba süllyedő tisztást, és halkan beszélgetnének a gyermekről, aki olyankor már csöndesen alszik a bölcsőben. Érezte, hogy ez az, ami hiányzik onnan a Komárnyikról, ez a csöndes, békés, hétköznapos élet, amit hárman élnek együtt: egy férfi, egy asszony és egy gyermek. Együtt. Közös tervekkel és közös örömökkel. Kevés beszéddel, de mégis úgy, hogy tudnak egymásról mindent. Titkok nélkül, tisztán, egyszerűen, ahogyan szép és békés az élet, úgy.
Wass Albert
fel
le
Kner Albert
1899. február 19.-én született (Gyoma ) magyar nyomdász, grafikus (†Chicago, 1976. augusztus 21.)
Kner Albert – az akkor már híres nyomdász – Kner Izidor hatodik gyermekeként született. A családi hagyományok nagyban befolyásolták gyermekkorát. Albert tehetsége kézügyessége, kreativitása hamar megmutatkozott, ugyanakkor örökölte apja határozottságát és keménységét is. 1915–16-ban Örkényi István grafikusnál, az Iparművészeti Iskola tanáránál tanult grafikát. Frontszolgálat után Gyomán apja nyomdájában tanult, majd a bécsi Rudolf Larisch növendéke, 1923-ban a lipcsei akadémián Georg Belwe professzor hallgatója. Tanulmányai után fametszeteket készített az indiai életbölcsességek gyűjteményéhez a Pancsanatrához, majd a könyv párjához a Török hodzsa tréfáihoz. Mértéktartó jó ízléssel használta fel az indiai és a török motívumkincseket. Kísérleteket folytatott a kiadói kötés megvalósítására. Színes, keményítős papírtáblákat tervezett, a keményítőben oldott festéket fésűs ...
fel
le
Naponta hozunk döntéseket. Egyszerűbb vagy bonyolultabb kérdésekben.
Döntünk, vagy választásokkal kerülünk szembe.
Azon gondolkodtam, hogy ha egy döntést meg kell hoznunk akkor az a jó ha hirtelen tesszük, vagy inkább alapos megfontolás után döntsünk?
Vajon az helyes ha halogatunk? Vagy inkább a pillanatnyi érzéseinkre hallgassunk?
Mert ugye azt, hogy jól döntöttünk-e, később tudjuk meg, általában akkor amikor már a döntésünk alapján megtörténnek a következmények.
Bizony vannak olyan helyzetek amikor azt mondjuk, hogy várni kellett volna mert azt hisszük, hogy ha adtunk volna még időt magunknak ,gondolkodni egy bizonyos kérdésről, akkor jobb döntést hoztunk volna.
De ez tényleg így van? Lehet, hogy mindenképp úgy döntöttünk volna, ahogyan most így hirtelen, akkor is ha vártunk volna még?
De az is sokszor előfordul, / velem az esetek 90 %-ában/, hogy amit először gondolok , vagy érzek egy bizonyos dologról, helyzetről, személyről , az az igazság. Mondhatnám úgy is, hogy ...
fel
le
Már kicsi gyerekként is éreztem valahogy nem jó helyen vagyok. Először csak a városomat nem szerettem, így hamarosan kollégiumba kerültem, nem túl messze, megyén belül. Negyedikben aztán, ahogy az lenni szokott, jött a nagy szerelem. Akkor még volt kötelező katonaság, így ismertem meg páromat, aki egy év után haza költözött, tőlünk 200 km-re. A következő év alatt meguntam a távkapcsolatot, szedtem a sátorfámat és elköltöztem az ő városába. Ott töltöttem 10 évet, gyermekeim születtek, majd lakásmegoldást keresvén az albérletek után egy még távolabbi faluban kötöttünk ki. Mintha 50 évet mentem volna vissza az időben...de élveztem a nyugalmat. Gyerekeket nevelni nem is találhattunk volna jobb helyet. Három év telt el, amikor azt gondoltam, mégis szülővárosom az igazi, fogtam a családot, házépítésbe kezdtünk. Újabb érdekes évek következtek, régi és új ismerősökkel. Aztán jött a válás, a lakás-csere, munkanélküliség és az unalom, a monotonitás. Egy barátnőm akkor már Londonban volt, hívott, ...
fel
le
Jókai Mór
1825. február 18. – án született (Komárom), magyar író, a „nagy magyar mesemondó” († 1904. május 5.)
Dr. ásvai Jókay Móric a polgári neve, apja és a keresztlevele után. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
A kis Móricban korán jelentkezett az erős képzelődés. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nem igen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édesatyja, ki barátja volt az irodalomnak, színészetnek és maga is írogatott időtöltésből verseket, rajzolgatott, festett, mesélt az 1809-es nemzeti felkelésről, ...
fel
le