- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Majdnem baleseteztem egy őrült miatt:P
Ebédemet fogyasztottam éppen, mikor Hugom rámtelefonált, hogy menjek már érte (Barátjánál volt), mert nem érzi jól magát és nem mer elindulni. Na, egy kicsit sietősre fogtam az evést, majd be a kocsimba és irány. Apu nem volt itthon, úgyhogy telefonáltam Neki, hogy megyek Cintiért. Mindig szólunk egymásnak, ha valaki megy valahová, szó nélkül nincs lelépés otthonról:-)) Szeretek vezetni, élveztem, közben szólt a zene is, a forgalom is jó volt. Örültem, hogy kicsit kimozdulhatok itthonról. Na, de mikor odaértem a Kerepesi úthoz, annyi lett a nyugalmas utamnak. Sikerült jól felbosszantania egy piros Ford Focusos srácnak. Kár, hogy a rendszámát nem jegyeztem meg... de hirtelen nem arra figyeltem. Az ideg elöntötte az agyamat a vezetési stílusa láttán. Oké, nem észt osztani akarok, abból nekem is kevés van:D Na, de komolyan: én sem vagyok még rutinos sofőr, aki legalább 30 éve vezet, ezért nem akarok szájat jártatni, mert tudom, hogy nem lenne ...
fel
le
Wolfgang Amadeus Mozart
1756. január 27.-én született (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgang Theophilus Mozart) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. ( † 1791. december 5.)
Zenei tehetsége korán megmutatkozott, első zeneműveit hat évesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Amint nyilvánvaló lett számára Wolfgang rendkívüli tehetsége, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek szinte a korabeli Európa valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát.
Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy ...
fel
le
Huszonkettő leszel a napokban. Én csak mosolygok, míg te kétségbeesetten nézed a naptárt. Neked ez rettenetes, hozzám képest mégis kiscsikó vagy.
De én így szeretlek. Mert fiatal korod ellenére bölcs vagy. Azokat a napokat leszámítva amikor mégsem, hát megbeszéljük.
Szeretlek, mert önzetlen vagy, segítőkész, és pajkos, vidám.
Szeretlek, mert a legnehezebb pillanatokban is mellettem voltál, éjszakákon át ültél, és hallgattad azt, ami már neked is a könyöködön jött ki. Fordítva is volt, ez igaz, na de mire való a barátság?
A közös borozások, a tóparti séták tűsarkúban, a sírás, a nevetés, a tócsni sütés, a LaBamba, sok mindent megéltünk együtt.
Nem véletlenül téged kértelek meg, hogy a tanúm légy életem legfontosabb napján.
Azt hiszem, nélküled nem sikerült volna.
Moncsi, én így szeretlek, és kívánom, hogy az Isten éltessen még nagyon - nagyon sokáig!
Ui: nem ér sírni!
:)
http://www.youtube.com/watch?v=Eg27RyD4U3Y
fel
le
Ma beleolvastam Kedvesem rám maradt naplójába. Bejegyezte a külföldi utunkat és olyan jó érzés volt olvasni, megint átéltem az egészet, ráadásul érdekes volt az Ő szemszögéből látni az eseményeket. Feltűnt, hogy Ő sok olyan részletet is rögzített, amik nekem kiestek, nem figyeltem rájuk. Nagyon viccesen fogalmazott meg néhány eseményt, jókat mosolyogtam. Még annyit, hogy a helyesírásért elnézést, de nem volt szívem átjavítani, ezt Ő jegyezte be, az ő stílusában! Megírhattam volna ezt az élményt úgy, ahogy én megéltem, de úgy gondolom, hogy Ő sokkal jobban és részletesebben lejegyezte a naplójába az eseményeket.
Íme az élmények, az Ő szemszögéből:
"Kedves naplóm! Újra itt vagyok. Ma van Gyuszkó névnapja és szerveztem neki egy ajándék utat:) Persze tudja már különben nem írnám itt le mert úgyis mindig olvassa a naplómat. Persze a beleegyezésemmel:) Itt is felköszöntelek drágám úgyis mindig olvasod a naplóm XD Szeretlek nagyon nagyon nagyon!!!! Van mit mesélni a mai napról... ...
fel
le
Most van egy kis időm, és gondoltam folytatom a sorozatomat. Bízom benne, hogy még vannak, akik emlékeznek rá, és remélem, hogy ezentúl tudok majd rendszeresebben is jönni hozzátok.
Sok minden nem történt ez idő alatt, azt kivéve, hogy berágott rám a barátnőm, hogy nem tudtam sűrűn meglátogatni, bár azt hiszem, hogy inkább csak szomorú volt. Valami változás kéne, mert nem lesz ez így jó egyikünknek sem. Nem szeretem, ha szomorúak a szemei. Majd megpróbálok több örömet belevinni. Szurkoljatok, hogy sikerüljön!
fel
le