- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
-Na jó, lépjünk túl a gilisztán...
-Lépjünk! Mert, hogy ha pont rálépünk, akkor kigyün a leve, megszűnik a kontinuitás az arca és a popója között, hasdúcláncidegrendszernek annyi! Nem beszélve a bőrizomtömlőről... Exitus!
-Tehát ott szakadt félbe az előző gondolatmenet...
-Meg a giliszta...
-Tegyük már félre azt a rohadt gilisztát!
-Hát tegyük félre, mert ha nem tesszük, akkor pont rálépünk és akkor megdögölik! Döglötten meg olyan unalmas... nem megy sehova... csak hogyha odébb toljuk. Meg aztán megszárad, megkeménykedik, és akkor lehet vele írni a hóba. "Giliszta voltam, megdöglöttem. Aláírás: döglött giliszta. Utóirat: dögöljetek meg ti is. Hülye élők..."
by Boborján:P
http://www.youtube.com/watch?v=nznulRLP9nA
Új Bad romance:D
http://www.youtube.com/watch?v=M8PAuvxCZuM&feature=player_embedded#!
Buksi ebédel
http://www.youtube.com/watch?v=FCDqGis4xDM&feature=related
Magyar népmese-átdolgozás
http://www.youtube.com/watch?v=syUT-h3yAHM& ...
fel
le
Ma reggel azzal vert ki az ágyból a zuram, a Tibi, hogy öt percem van a gépnél, aztán egész napra az övé. Brühühühühü....
Az hiszem valami eltört a bal nagylábujjamban, mert nem tudok ráállni, és ha mégis megpróbálok, akkor rettenetesen fáj. Tegnap majdnem orra estem, amikor ránehezedtem volna lépéskor. A házi-ápolóm megvizsgálta, és szerinte nem tört el, és nem is repedt el. Mondtam, hogy szerintem porcleválásom van. Nagyon ropog! Szerinte nincs olyanom sem. Így a jelenlegi diagnózis ismeretlen. Remélem nem egy halálos vírus, ami aztán átterjed a többi ízületemre is és a végén elmálok, mint egy nemtudommicsoda. Azt hiszem, hogy túl sok tévét nézek...
Most megyek, leszedem a téli-körtét, - már, ha tudok menni - aztán főzök valamit és beletemetkezek egy könyvbe.
Este megyünk a városba.
Úgy 22h után jövök! Már, ha hiányzok bárkinek.
CsókA csládnak!
Ui.: Sürgős üzeneteket FB-ra kérek, mert oda mobilról rálógok azért némelykor...
fel
le
Halk sóhaj után, nyugalomnak adja át magát
Olyan volt, mint ha felébredt volna újra talán,
Nem! Nem kért semmit, egy halk szó volt,
A megroskadt ember összeomlott.
Egy ideig az ember élete fent tartott
Míg az élet ki nem engesztelné,
Meg volt ő is e boldog pillanatig
Egyszer a torkán megakadt a hang is.
Gyorsan mozognak körülötte az emberek
Míg a lelket belé nem préselte
Igaz a mennyországból lépet ki talán
Az ember megszólal, itt vagyok újra már.
Legények! A halált nem adják oly könnyen
Meg kell küzdeni még azért is talán,
Úgy lesz az életemnek értelme, küzdelme,
Így leszek majd az élet tiszteletbeli élője,
Egy sóhajtás kevés gyermekeim érettem,
Nektek is érezni kell, hogy egy lélek kidől mellőled.
Ha majd egyszer eszetekben jutok talán,
Akkor gondold át mit mondott a jó apád.
-édesapánk verse-
2009.02.22
fel
le
Nem vagyok márkafüggő. Nem ragaszkodom ilyen, vagy olyan, neves termékhez. Hiszem, hogy az olcsóbb boltokban is találok kedvemre való, minőségi terméket. Miért is lenne feltétlenül rossz az, aminek a nyakában nem fityeg egy neves cég logója?
Így vagyok a könyvekkel is. Néha bele-bele nézek a romantikus regényekbe, az éppen aktuális sikerkönyvekbe is. Ki tudja, nem-e éppen egy következő Jókait olvasok, vagy éppen egy Kunderát? Hiszem, hogy akár a krimi is lehet értékes, lehet mondanivalója. Ha más nem is, de legalább annyi, hogy óvakodjak a sötétben :-)
fel
le