- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
A tavasz közeledtével rádöbbentem, hogy nincs olyan lábbelim, ami méltón tudná köszönteni ezt az évszakot. A téli csizma meg a bundás cipő a plusz 17 fokban nem a legcélszerűbb. Nemcsak azért mert mókásan néz ki, hanem azért is, mert gyakorlatilag ráfő az ember lábára.
Párom mindig is megértő volt, ezért ő kezdeményezte, hogy vegyünk egy pár tavaszi cipőt nekem.
Hamar oda is értünk, és már rögtön láttam, hogy ez nem lesz egy egyszerű dolog, mivel igencsak nagy a választék. Ráadásul igen sokan is voltak, így még csak rontotta a már amúgy sem fényes helyzetet. Mielőtt bármit is elkezdtem volna a kabátom és a táskám életem párjának odaadtam, mégis csak jobban tud ő rá figyelni, mint én. ( a vásárlás hevében én tuti lerakom valahová őket, aztán nézhetek, hogy hol vannak )
Kezdtem rögtön az első soron, ahol szebbnél szebb cipők voltak, de számomra elég horror áron. A másodikban voltak szépek jó áron, viszont olyan sarokkal, hogy egyrészt olyan magas lettem benne, mint a párom, ( közel ...
fel
le
Nem Tom beszélő-kibbeszélő sójában egy cikk. Milyen egyszerűen megoldható ez a kérdés. Ha nem teszi önként a cikkíró, akkor letörli ő.
Ő megmondta. Akkor minek strapálni magam - gondoltam.
Minek két helyen a cikk - mondta. Vajon minek? Nem kérdezte, csak egyszerűen közölte, felesleges. Mert őt ez zavarja.
Amikor pár fővel megnyílt a klub, azon gondolkodtam, valamit írni kéne oda. Vajon mit?
És akkor eszembe jutott, mindig is egy kutyás cikket szeretett volna.
A cicás sztorijaimat valamiért már nagyon unta. Hát legyen - gondoltam. Írtam egy kutyás cikket. Szomorú történet.
De mint mindenben, ebben is voltak extrém dolgok, amiért oda tettem. Hátha oldom ezzel a kezdeti merevséget, amíg beindul a klubélet. Meg az is, hogy megértettem, nem mindenki szereti a cicákat. Még az enyémeket sem. :-)
Kiforratlan volt még az a cikk, aztán azt mondta forraljam még.
Vártam pár napot és úgy döntöttem a klubban nincs jó helye, langyos az érdeklődés.
Talán túlságosan türelmetlen ...
fel
le
Felébredt a nap, megszületett a pillanat, a pesti villamosok egy pillanatra vigyázállásba vágták magukat...
A jósnő kidobta a kis Géza szerencseszámát: 1. Dobott még egyet, had ne legyen már pont 1 a szerencsétlen gyerek szerencseszáma. De másodikra is 1 sikerült neki, harmadikra és negyedikre is, és végül az ötödik dobás után abbahagyta...
Megvakarta a fejét, kicsit gondolkodott, majd kibökte.
- Legyen a gyerek szerencseszáma a 11111 , öt darab egyes - oldotta meg a gordiuszi-csomó-egyest a jósnő egycsapásra.
...Évek teltek el.
- Mi történt? - kérdezte a riporternő.
- Semmi különös, csak megszületett a tizenegyezer-száztizenegyedik Éva-olvasó.
- Megszületett? De hol és mikor?
- A János Kórház szülészetén, tíz óra tizenöt perckor, fiú, és három kiló negyven deka.
- A neve?
- Hm, apa híján, a kórházról kapta a nevét, Jánosra keresztelték.
- Centi? - kérdezte rutinosan a háromgyerekes riporternő.
- Negyvennyolc - mondta a szóvivő, a váratlan kérdéstől ...
fel
le
Én még ilyet nem pipáltam! Reggel elrohanunk elintézni a dolgainkat,utána otthon gyors kaja és ahelyett hogy nyugodtan várom a vendégeinket mi történik?
Na mi?
Eldugul valahol a csapnak és a kádnak a rendszere, azt hittem szarvam nő, neki fogtunk hogy szétszedjük, nehéz volt a frász törje ki, már a végén járunk telefon:
- Halló XY vagyok!
- Merre is kell menni magukhoz?
Úristen mi a szétszedett fürdő közepén vendégeink úton....
- Mi lesz gondoltuk?
Na mindegy gyorsan szilikon, összerakás, törölj föl mindenhol, rohanva!
Éppen hogy befejeztük megérkeztek vendégeink, akik örömmel látták hogy nehézségeink ellenére is próbálunk élni és Barbónak megteremteni mindent ami erőnkből telik...
Egy jó beszélgetés után közös fényképpel zártuk és mikor elmentek örömöm határtalan volt, hogy ilyen a gyerekem, nem dicsekvés megállapítás, hogy itt is helytáll!
Itt is lesz fellépés nekik, a Pesti fizetős ugye, de majd megoldjuk,mert olyan nincs hogy mi a szülei nem látjuk majd!
Este ...
fel
le
Egészen ki vagyok. S be!
Ezek a hollandok egyáltalán nem kimélték,amúgyis lazult idegállapotomat. Rendesen bevágtak négyet,csak úgy minden megerőltetés nélkül. De a legjobban nem is ez fájt,hiszen ők tették a dolgukat. Az volt a fájó,hogy a mieink,miért nem küzdöttek, támadta? Nyomát nem láttam a hirhedt magyar bátorságnak. Hát kérem, megmondom őszintén elvártam volna,hogy egy kicsit meghaljanak a fiúk ezekért a szép színekért.Most ne lovagoljunk azon,hogy ennyit tudunk.
Ennyit akarunk. Így helyes! Illetve nem helyes,de ez elfogadhatóbb magyarázat. Ha ilyenkor van egyáltalán magyarázat. Ilyen vereséget azzal se lehet magyarázni,hogy VB-döntős az ellenfél.
Most nyugtatókat szedek, s reménykedve nézek a magyar-holland elébe.
Persze,hogy reménykedek. Elvégre egyszer kifolyik az olom a magyar focisok lábából,akkor láss....Álljon odébb akkor minden címzetes ellenfél!
Fel a fejjel!
Mégegyszer:”Hajrá magyarok!”
fel
le
Anya azt mondja, nagyon bátor tett volt Schumachertől, hogy visszatért a Forma 1-be. Biztosan nem a pénzért teszi, hanem azért mert ez az álma, ezt szereti csinálni és képes kiállni ennyi idősen is a fiatal, ambiciózus versenyzőkkel.
Apa persze rögtön rávágja, hogy ez bizony hülyeség, és nem lenne szabad egy ilyen kaliberű versenyzőnek lejáratnia magát. Egyszerűen tudomásul kellene venni, hogy eljárt az idő, és élvezni kellene a boldog "nyugdíjas" éveket. Mert mindenki sokat vár Schumitól, és csak úgy lett volna értelme a visszatérésnek, ha az élvonalba térhet vissza, mert így ez illúzióromboló.
Anya erre azt mondta, hogy azért, mert valaki 41 éves, azért még nem kell leírni, és a kocsija sem olyan, amivel túl jó eredményt lehetne produkálni. Elvégre ez egy technikai sport. Itt nem csak a pilóta szakértelme és tudása számít, hanem sok függ a kocsi beállításaitól is, de ezt Apa nagyon jól tudja. Talán épp ezért tért vissza, hogy tesztelje a kocsit, és segítsen a ...
fel
le
Elérkezettnek láttam az időt, hogy más honlapokra is kimerészkedve, cikkeket rakjak fel, ill. pályázatokon induljak. Ismeretlenül, neki a vadvilágnak.
Az itt megszokott családias, „feleséges” nyugalommal felvértezve léptem az idegen pályára. Persze máshol sem tudtam csukva tartani a számat, és véleményt nyilvánítottam.
Nem is tom, hol, kiktől tanultam. Nem keményen, csak halkan, szerényen. :)
Jöttek is rögtön a kirohanások, mit képzelek, és a személyeskedések hozzá. Nem számított mit írtam, publikáltam, csípőből azonnal a negatív lájkok, a kóstolgató, provokatív beszólások zuhataga. Előítéletből a minősítések, nem az írás számított, hanem hogy én írtam.
Egyszer csak bátortalanul, mert valaki halkan tetszést nyilvánítani.
Majd egy másik olvasó is. Elcsitult a vihar, elindultak a beszélgetések. Magánjellegű is, segítő is. Már nem jöttek a támadások.
A szerkesztőség kegyesen beengedte még egy írásomat. Már poénosan fogadták.
Ennek ellenére továbbra is kívülállónak érzem ott ...
fel
le
Ma nyúlcipőt kell húznom..., többfelé kell szaladnom, vagy is elintézendők halma!
Állítólag ma fronthatás érezhető, akkor azért kukkolok megint! Erre mondják éjjeli bagoly vagyok, ami még igaz is! De azért ma finom kaja kerül készítésre és örömmel teszem, mert Barbó és Józsi szereti Én meg őketT Igaz nem vagyok egy főszaki, de ez sikerülni fog!
Még 3 nap....
De azért meg is jártunk nem eldugult a csap, na szét szedtük, azt hittem szarvam nő, mert látogatóink már közeledtek, épphogy végeztünk, meg is érkeztek...., holnap folyt köv!
fel
le
Mondd, milyen illata van a szerelemnek? Átható május illata? Gyöngyvirág, akác és orgona bódító keveréke, vagy egyszerűen csak rózsa és bazsarózsa halvány egyvelege? Az is lehet, hogy frissen nyírt fű illata? Mondd, milyen? Lezúduló esőillat vagy párolgó aszfalt tompa kipárolgása, buszszaga, vonatfüstölgés fanyarsága? Jó lenne tudni! Na, nem mintha sokat nyomna a latba, de mégiscsak mégis. A színei is érdekelnének! Dzsungelzöld? Égszínkék? Szivárványszín? Melyik? Reggel, amikor elindultam, azt gondoltam, csakis zöld lehet, és tavaszi, éledő erdő illata. Tudod, amikor a fák még csak kezdenek rügyezni, apró virágok épp csak bontogatják a szirmaikat, amikor az avar fanyar, savanykás illatot áraszt. Nagyon jó ez az illat. Olyan igazi, dzsungelillat. Szeretem illat. Vagy folyóillat. A lusta folyó friss, üde illata. Felszáll a pára, érdekes ködszerű valami öleli körül a partot. A fű harmatos, a fák még alszanak.
fel
le
Tegnap volt a harmincadik szülinapom, és nagyon jól éreztem magam. Az én napom volt, és boldogan telt, de ma? Rá kellett jönnöm, hogy amikor kicsi voltam, a harminc éven túliakat idősnek találtam, és mára én is az lettem. A tegnapi boldogságom mára elszállt. Ma kicsit elkeseredtem, hogy harminc évesen még nincs szinte semmim, de anyukám azt mondta, ha van szeretet az életemben, akkor mindenem megvan. Na jó, de akkor is harmincon felül vagyok, és még önmagam sem találtam meg, nem tudom mi az amivel szívesen foglalkoznék, mi az amitől igazán boldog lennék, és a legjobban attól félek, hogy kevés az élet ahhoz, hogy ráleljek ezekre a válaszokra és önmagamra.
fel
le