- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
naplója
Hollósy Simon
1857. február 2. –ám született - Máramarosszigeten - magyar festő (†1918. május 8.)
Budapesten mintarajziskolában, majd Münchenben tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.
Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. ...
fel
le
Berda József
1902. február 1. – én született magyar költő. (†1966. július 6.)
Proletár környezetből indult életútjára. Négy elemi osztályt végzett lakatosinas volt, majd kifutó, hordár, később könyvügynök.
Első verskötete: Könnyek útja és egyéb írások, 1923-ban jelent meg. Krúdy Gyula írt hozzá előszót. Bár mindvégig a szegénység útját járta, mégis ódai hangon, főként a lét hétköznapi örömeiről, az evés-ivás élvezetéről írt epigrammatikus tömörségű szabadverseket. Első verskötete után a Nyugat, a Széphalom és az Est-lapok munkatársa. Baráti szálak fűzték József Attilahoz.
Főbb művei:
- Könnyek útja és egyéb írások (1923)
- Vérző napok (Budapest, 1927)
- Egyedül (Újpest, 1928)
- Irgalmas szegénység (Újpest, 1931)
- Férfi hangon (Újpest, 1933)
- Emelt fővel (Újpest, 1937)
- Válogatott versek (Budapest, 1944)
- Élj és énekelj (válogatott versek, Budapest, 1954)
- Ostor és olajág (Budapest, 1957)
- Így igaz (Budapest, 1961)
- Égni! Elégni! (Budapest, 1964)
- ...
fel
le
Jávor Pál
1902. január 31. – én született Aradon (eredeti neve: Jermann Pál Gusztáv, magyar színművész (†1959. augusztus 14.)
Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, azonban a háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk fűszer- és gyümölcsboltot nem nyitott. Az Állami Főreálba íratták, de az iskola helyett szívesebben járt inkább az Uránia és az Apolló mozikba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni, de a vasúti jegyét Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. De oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben. Ettől kezdve 1946-ig számos neves színházban játszott, többek között a ...
fel
le
Bozóky István
1921. január 30.– án született Budapesten, magyar színész, rendező, színigazgató, dramaturg (†2001. május 27.)
Az Országos Egyesületi Színészképző Iskola elvégzése után a Madách Színházban, majd 1945-től a Vígszínházban szerepelt. 1946-ban a Nemzeti Színház, majd ezt követően 1949-től az Ifjúsági Színház színésze volt. 1950-től a Miskolci Déryné Színház, a jelenlegi Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, 1954-től a Madách Színház főrendezője volt. 1956-ban külföldre távozott. Hazatérése után a Madách Színházba került, de az emigráció miatt nem dolgozhatott a fővárosban, így a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Egy év után került a Veszprémi Petőfi Színházba, majd a Szegedi Nemzeti Színházba. 1969-től az Irodalmi Színpad, majd a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1976-tól szabadfoglalkozású színész volt, nem tartozott társulathoz. 1980-ban megbízták a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapításával, s négy évig igazgatta a teátrumot.
Néhány szerepe:
...
fel
le
Wolfgang Amadeus Mozart
1756. január 27.-én született (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgang Theophilus Mozart) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. ( † 1791. december 5.)
Zenei tehetsége korán megmutatkozott, első zeneműveit hat évesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Amint nyilvánvaló lett számára Wolfgang rendkívüli tehetsége, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek szinte a korabeli Európa valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát.
Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy ...
fel
le
Hollósy Simon
1857. február 2. –ám született - Máramarosszigeten - magyar festő (†1918. május 8.)
Budapesten mintarajziskolában, majd Münchenben tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.
Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. ...
Berda József
1902. február 1. – én született magyar költő. (†1966. július 6.)
Proletár környezetből indult életútjára. Négy elemi osztályt végzett lakatosinas volt, majd kifutó, hordár, később könyvügynök.
Első verskötete: Könnyek útja és egyéb írások, 1923-ban jelent meg. Krúdy Gyula írt hozzá előszót. Bár mindvégig a szegénység útját járta, mégis ódai hangon, főként a lét hétköznapi örömeiről, az evés-ivás élvezetéről írt epigrammatikus tömörségű szabadverseket. Első verskötete után a Nyugat, a Széphalom és az Est-lapok munkatársa. Baráti szálak fűzték József Attilahoz.
Főbb művei:
- Könnyek útja és egyéb írások (1923)
- Vérző napok (Budapest, 1927)
- Egyedül (Újpest, 1928)
- Irgalmas szegénység (Újpest, 1931)
- Férfi hangon (Újpest, 1933)
- Emelt fővel (Újpest, 1937)
- Válogatott versek (Budapest, 1944)
- Élj és énekelj (válogatott versek, Budapest, 1954)
- Ostor és olajág (Budapest, 1957)
- Így igaz (Budapest, 1961)
- Égni! Elégni! (Budapest, 1964)
- ...
Jávor Pál
1902. január 31. – én született Aradon (eredeti neve: Jermann Pál Gusztáv, magyar színművész (†1959. augusztus 14.)
Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, azonban a háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk fűszer- és gyümölcsboltot nem nyitott. Az Állami Főreálba íratták, de az iskola helyett szívesebben járt inkább az Uránia és az Apolló mozikba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni, de a vasúti jegyét Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. De oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben. Ettől kezdve 1946-ig számos neves színházban játszott, többek között a ...
Bozóky István
1921. január 30.– án született Budapesten, magyar színész, rendező, színigazgató, dramaturg (†2001. május 27.)
Az Országos Egyesületi Színészképző Iskola elvégzése után a Madách Színházban, majd 1945-től a Vígszínházban szerepelt. 1946-ban a Nemzeti Színház, majd ezt követően 1949-től az Ifjúsági Színház színésze volt. 1950-től a Miskolci Déryné Színház, a jelenlegi Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, 1954-től a Madách Színház főrendezője volt. 1956-ban külföldre távozott. Hazatérése után a Madách Színházba került, de az emigráció miatt nem dolgozhatott a fővárosban, így a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Egy év után került a Veszprémi Petőfi Színházba, majd a Szegedi Nemzeti Színházba. 1969-től az Irodalmi Színpad, majd a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1976-tól szabadfoglalkozású színész volt, nem tartozott társulathoz. 1980-ban megbízták a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapításával, s négy évig igazgatta a teátrumot.
Néhány szerepe:
...
Anton Pavlovics Csehov
1860 január 29.- én született orosz író. († 1904 július 15.)
Anton Csehov Dél-Oroszországban, az Azovi-tenger partján fekvő Taganrog kikötővárosban született. Anton apja Taganrogban lett kiskereskedő, de vállalkozása csődbe ment, és az adósok börtöne elől 1876 tavaszán Moszkvába menekült. Anton Csehov azonban még három évig Taganrogban maradt, hogy iskoláit befejezze. 1879-ben, a gimnázium befejezése után csatlakozott Moszkvában élő családjához, majd a szülővárosától kapott ösztöndíjjal zsebében beiratkozott a moszkvai állami egyetem orvosi fakultására.
Már az egyetemi évek alatt számos humoreszkje, szatirikus elbeszélése jelent meg moszkvai bulvárlapokban, többnyire Antosa Csehontye név alatt. 1882 őszétől a szentpétervári Oszkolki (Szilánkok) című rangosabb szatirikus lap állandó szerzője lett. 1884-ben megszerezte orvosi diplomáját és praktizálni kezdett, ám másfél évvel később hosszú időre felhagyott az orvosi gyakorlattal. 1886 elején rendszeres ...
Benczúr Gyula
1844. január 28.– án született festőművész (†1920. július 16.)
Középiskolás korában egy magánrajziskolában kezdett festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat. 1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. Hazatérésekor megalapította az első magyar művészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Már életében elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főrendiház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása). Első sikerét Hunyadi László ...
Wolfgang Amadeus Mozart
1756. január 27.-én született (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgang Theophilus Mozart) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. ( † 1791. december 5.)
Zenei tehetsége korán megmutatkozott, első zeneműveit hat évesen improvizálta, édesapja, Leopold Mozart pedig lejegyezte azokat. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Amint nyilvánvaló lett számára Wolfgang rendkívüli tehetsége, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek szinte a korabeli Európa valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát.
Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy ...
