- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
naplója
Szerednyei Béla
1958. február 22.-én született (Budapest) magyar színész és rendező.
Szerdnyei Béla 1984-ben robbant be a köztudatba a Linda című sorozat híres Tomi szerepével. 1981-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, több filmben is szerepelt a Lindáig, többek között A fekete rózsa, Szerelmem Elektra c. játékfilmekben, de az igazi ismertséget a Linda hozta meg. A filmezés mellett 1981 óta a Madách Színház tagja. Hallhatjuk szinkronszerepekben is, többnyire mesefiguráknak adta a hangját, ilyen volt a Hupikék törpikék Tréfije, vagy Nils Horgelsson. Mindemellett láthattuk őt bohózatokban és a tévékben előszeretettel játszott Gálvölgyi- és Bajor-show-ba.
Néhány színpadi szerepe:
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (Keszeg)
- Shakespeare: Hamlet (Claudius)
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (Antal)
- Molnár: Az Ibolya (Zeneszerző)
- Webber-Eliot: Macskák (Mitchell Rumli)
- Tolcsvay-Müller-Müller: Mária evangéliuma (Heródes)
Néhány ...
fel
le
Honthy Hanna
1893. február 21. –én született (Budapest) magyar énekesnő, operettprimadonna (†1978. december 30.)
Hügel Hajnalka néven látta meg a napvilágot, 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban.
1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár igazán csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban és filmekben is sikerrel szerepelt, de ő elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, itthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még ...
fel
le
Munkácsy Mihály
1844. február 20. ( született Lieb Mihály, Munkácson) magyar festőművész († 1900.május 1.)
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.
Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanez év novemberében Aradra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, s koplalás és nyomor között tengődött. 1865 első felében Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián tanult. Aztán szinte bejárta az országot, tanult Békéscsabán, Aradon, Gerendáson, Düsseldorfban, Münchenben.
1870 telén kiállította Siralomház című festményét Düsseldorfban, amely rögtön megtetszett a párizsi Salonnak, így Munkácsy 2000 tallérért eladta nekik. A festményt Párizsban 1870 tavaszán rengetegen látták, aranyéremmel tüntették ki. Ekkor Párizsba ment és műtermet rendezett ott be. 1873-ban öt műve szerepelt a bécsi világkiállításon; barátjával, Paál Lászlóval Barbizonba utazott; az év ...
fel
le
Kner Albert
1899. február 19.-én született (Gyoma ) magyar nyomdász, grafikus (†Chicago, 1976. augusztus 21.)
Kner Albert – az akkor már híres nyomdász – Kner Izidor hatodik gyermekeként született. A családi hagyományok nagyban befolyásolták gyermekkorát. Albert tehetsége kézügyessége, kreativitása hamar megmutatkozott, ugyanakkor örökölte apja határozottságát és keménységét is. 1915–16-ban Örkényi István grafikusnál, az Iparművészeti Iskola tanáránál tanult grafikát. Frontszolgálat után Gyomán apja nyomdájában tanult, majd a bécsi Rudolf Larisch növendéke, 1923-ban a lipcsei akadémián Georg Belwe professzor hallgatója. Tanulmányai után fametszeteket készített az indiai életbölcsességek gyűjteményéhez a Pancsanatrához, majd a könyv párjához a Török hodzsa tréfáihoz. Mértéktartó jó ízléssel használta fel az indiai és a török motívumkincseket. Kísérleteket folytatott a kiadói kötés megvalósítására. Színes, keményítős papírtáblákat tervezett, a keményítőben oldott festéket fésűs ...
fel
le
Jókai Mór
1825. február 18. – án született (Komárom), magyar író, a „nagy magyar mesemondó” († 1904. május 5.)
Dr. ásvai Jókay Móric a polgári neve, apja és a keresztlevele után. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
A kis Móricban korán jelentkezett az erős képzelődés. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nem igen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édesatyja, ki barátja volt az irodalomnak, színészetnek és maga is írogatott időtöltésből verseket, rajzolgatott, festett, mesélt az 1809-es nemzeti felkelésről, ...
fel
le
Peterdi Pál
1925. február 17- én született ( eredeti neve: Pohlencz Pál) magyar sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író († 2000. november 20.)
Fiatalon a Magyar Athletikai Club úszójaként, vízilabdásaként kötötte össze életét a sporttal. 1948-ban az óbudai III. kerületi Torna és Vívó Egylet vízilabdaedzője, majd úszóedző lett, 1963-67 között az öttusa-válogatott felkészítésében dolgozott sikeresen. A sportolás és az egészséges életmód lelkes szószólója volt, a tenisz mellett a futás is kedvelt sportjai közé tartozott. Nevéhez fűződik a kocogómozgalom hazai elindítása is.
Sportújságíróként a Népsport, a Képes Sport és a Labdarúgás munkatársaként mutatkozott be. Humorral, egyedi stílusban írt műveivel később szélesebb közönség elé is kilépett. Emellett állandó szerzőként jelentkezett karcolatokkal, humoreszkekkel a rendszerváltás előtti idők kedvelt szatirikus hetilapjában, a Ludas Matyiban, valamint a Rádiókabaréban.
Kulturális érdemeit 1983-ban Karinthy-gyűrűvel, ...
fel
le