újabb események régebbi események további események

Főnix Madárka naplója

Soha többé

Soha többé Egy féltékeny és csalódott nő hatékonyabb, mint egy magánnyomozó. Nem hagyott nyugodni a gondolat, vajon ki lehet, aki olyan hatást gyakorolt rád, hogy hiába vágytál rám piszkosul az utolsó esténken, képes voltál ellenállni minden vágyadnak. Pontosan tudtam, az égvilágon semmire sem vezet ez a nyomozósdi. Nem tudom, mit vártam ettől. Talán csak a bizonyosságot, amivel te sohasem tiszteltél meg. Találtam néhány képet, ami egybevágott a hétvégi posztolt úticéloddal. Döbbenetes volt a felismerés, hogy kivel tölthetted az időt. Kivártam az alkalmat. Jobbnak láttam blöffölni, hátha nem is vitt jó irányba a gyanakvásom. Hosszú néma napok után te kerestél újra valami bugyuta indokkal, talán a maradék süteményed volt az ok. - Miért nem adod oda a cigánylánynak? Indítottam az aduász blöfföt. - Milyen cigánylánynak? - Akivel kavarsz. - Honnan veszed, hogy cigány? Kérdezted, és én szándékosan nem reagáltam. Kivártam. Tudtam, nem bírod elviselni, ha a valaki a titokzatosságod mezsgyéjét ...
fel le
77 0

Sütemény

Sütemény Mit tehettem volna? El kellett fogadjam a döntésed, amivel a zsákutcánkból kitolattál. - És mihez kezdjek a hiányoddal? - Majd sűrűn felhívlak. Nyugtattál meg, és magam sem értettem, miért nem tudom lezárni. Fél éven át minden nap arra készültem, hogy ez bekövetkezik, mégis teljesen váratlanul ért. Közelgett a 40. születésnapom is. Reméltem, hogy ha tavaly nem felejtetted el, akkor most sem fogod. Hihetetlen rosszul esett, hogy mégis. Nélküled nem volt kedvem semmilyen ünnepléshez. Napokkal később jeleztem csak, mennyire jól esett volna, ha legalább egy üzenetet írsz. Eltelt újabb két hónap. Ezalatt több kétértelmű üzenetet küldtél, de mindig elzárkóztál a találkozástól. Nem igazán értettem, hogy mi és hogyan változhatott meg megint. A korrektség tőled távol állt, őszinte válaszokra nem méltattál. Ködösítettél. Ahogy teltek a napok, úgy lett könnyebb nélküled újra az élet. Váratlanul minden előzmény nélkül küldtél egy képet cukrász süteményekről. "Kárpótolhatlak egy sütivel ...
fel le
79 0

Indok

Indok Meg akartam változtatni veled az életem. Az ébenfekete mámoros éjjel után sokkal tisztábban körvonalazódott, mit is szeretnék. A baj csak az volt, ezt a te szemszögedből nem láttam, nem sejtettem. Augusztus közepén semmi kedvem nem volt a családi nyaraláshoz. Sűrűn elindultam egyedül, hallótávolságon kívül, hogy tudjunk telefonon beszélni. Biztattál, hogy érezzem jól magam. Bármennyire igyekeztem, nem sikerült. Hiányoztál, veled akartam lenni. A döntésképtelen helyzetet tetézte a szűnni nem akaró fejgörcs. Soha ilyet még nem éreztem, semmilyen gyógyszerre nem reagált. Arra gondoltam, ha végre mindketten meghozzuk a megfelelő döntést, minden a helyére kerül, és a fejemben lévő fájdalom is elmúlik. Meg akartam változtatni veled az életem. Sokszor meséltél arról, amikor 17 éve találkozgattunk. Eleven emlék volt, amikor hazakísértél, és nem történt semmi. "Nem vagyok cukorból" emlékeztél még ennyi év távlatából is, amikor ezekkel a szavakkal arra biztattalak, hogy ...
fel le
64 0

Utolsó

Utolsó "Azt akarom, hogy örökké tartson!" mondtad egyik alkalommal, amikor az ébenfekete éjszakában minden porcikámmal a tiéd voltam. Ez a néhány szó aztán beleégett a tudtomba. Hosszú ideig ebbe kapaszkodtam, ettől vártam a változást. Azt a változást, amivel meg tudtam volna veled változtatni az életem. - Hidd el, jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban. Győzködtél mindannyiszor. Az egyedüllétet a saját életedre értetted, a kapcsolatot meg a labilis házasságomra. - Pedig mi már teljesen úgy élünk, mintha párkapcsolatban lennénk. Kár, hogy ez zsákutca. Döntötted el helyettem is. - Pedig milyen egyszerű lenne megtartani a szabadságodat, amit annyira féltesz. Én itt maradnék, te meg a patakparton. Munkás hétköznapokon friss ebéddel várnálak. Nézném a tornácodról, ahogy szeded az almát, ahogy irányítod a munkásaidat, ahogy intézkedsz. Minden megoldható lenne. - Zsákutca. Erősítetted meg újra az álláspontodat. - Egyáltalán hogyan tudnánk elfogadtatni a környezetünkkel a ...
fel le
65 0

Augusztus

Augusztus - Nem kell félned semmitől. Itt leszek mindig, nem vágyom másra. Biztosítottál sokszor, hogy nincs félnivalóm. Pedig el akartalak engedni. Egész nyáron ez járt a fejemben. Nem tudtam szabadulni a különösen rossz érzéstől. Valami azt súgta: "Menekülj, mielőtt rosszabb lenne!" De írtál, hívtál és jöttél. Hol én mentem. Ha nagyon kevés időnk volt, vagy túl későre járt már a találkozáshoz, beosontál a résnyire tárt kiskapumon. Kézen fogtál, és gyorsan kerestél egy sötét zugot az udvaromon. - Csak azért jöttem, hogy megölelgesselek, megszeretgesselek. És el sem engedted a derekamat amíg a szád feltérképezett rajtam minden négyzetcentimétert. Aztán napokig nem tudtam rólad semmit. Ha jelentkeztem, kitérő válaszokat adtál a kérdéseimre. És ez így ment hétről hétre. Ha úgy hozta kedved, lehazudtad a csillagokat is. - Hidd el, jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban. Mondogattad sokszor, és én nem tudtam eldönteni, hogy a veled való kapcsolatomra érted, vagy a rossz ...
fel le
72 0

Tavak

Tavak - Gyere el velem kocsikázni! Hívtál, hogy megmutasd a legújabb szerzeményed, a pár napos terepjárót. - Te leszel az első fuvarom, még nem vittem senkit. Tetted még csábítóbbá az ajánlatot. Az első tónál találkoztunk, ahol átültem a piros csodádba. Az úton aztán elmesélted, hogy a barátaiddal már mentél egy kört a homokos terepen pont esőzés után. Majdnem elakadtatok, hiába a négykerék-meghajtás. - Kicsit feszült vagy. Pillantottál oldalra kérdőn. - Izgulok, nehogy elakadjunk. Vallottam be. - Ne félj, megmutatom, mit tud. Az úton aztán minden szakaszról volt valami sztorid. Elmesélted, hogy melyik nyaraló kié, hogy mit kell tudni a telektulajdonosokról. Mintha a te felségterületed lett volna az egész vidék. Nem sokat tévedtem, hiszen a tavak a te felelősséged voltak, te jártál ellenőrizni. A második tótól visszafordultunk, és újra a kihalt földúton robogtunk visszafelé a sűrű erdőben. A kocsi hirtelen megállt. Riadtan és kérdőn néztem rád. Akkor vettem észre, hogy a kezedet ...
fel le
70 0

Elég

Elég Ahányszor átlépted a küszöbömet, rossz előérzetem támadt. Beengedtelek a házamba, a privát szférámba, a saját életembe. Nem volt jó érzés. Találtál alkalmat, találtál teret, amikor és ahol újra a tiéd lehettem. Újra te irányítottál mindent. Ha kedved volt hozzám, úgy intézted a dolgaid. Ha pedig nem, mindenféle bugyuta indokkal lemondtad a közös esténket. Mindenáron menekülni akartam attól az eshetőségtől, amikor fogod magad, és helyettem mást viszel kocsikázni. Döntöttem. Elég volt. És ezt el kell mondjam neked. - Beszélnünk kell! Hívtalak határozottan. - Baj van? Feltételezted rögtön. - Gyere, ha tudsz, és megbeszéljük. Azonnal indultál. - Most szándékosan úgy készültem, hogy nem nyúlok hozzád, hogy tudjunk beszélni. Közölted. - Nézd, egy ideje úgy érzem, hogy nincs erre szükségem. Zavar, hogy hazudoznom kell, zavar, hogy nincs időnk, és hogy nem kapom meg tőled azt a figyelmet, amire szükségem van. Némán figyeltél, de éreztem, hogy nem jutnak el hozzád a szavaim. - Azt ...
fel le
70 0
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: