- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Vannak kimondhatatlan szavak, vagy amiket azért nem mondunk ki, mert a másik szerint olyan elcsépelt szó. Rendjén is van, hogy ne használjuk minden harmadik mondatban, de… Vannak pillanatok, amikor igenis ki kell mondani, mert ha nem, hát bennünk ragad, és igaz, hogy a szó elszáll és az írás megmarad, és a rózsaszín szívecskék is sokatmondóak, de…
Azon az éjszakán, amikor teljesítetted kívánságomat, vagyis kielégítetted a kíváncsiságomat, tudod amikor a cseresznyefa alatt aludtunk el majdnem mindketten… Aztán ott a teraszon, amikor öleltél szorosan… Egyszerre olyan erősen és mélyről jövően akart feltörni belőlem az a szó, mint még azelőtt soha tán, de én elnyomtam, és berekesztettem… A pillanat elszállt és azóta is bánom, hogy nem mondtam. Mert látom, hogy milyen törékeny az élet, és elvesztegetett minden perc, amikor nem mondom ki, amikor akarom, hogy ……… én is téged. :)
Nem akarok megfelelni neked, mert tudom, hogy nem is kell, mert önmagam lehetek, nem támasztasz elvárásokat, ...
fel
le
Az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) Emily Brontë angol írónő egyetlen regénye, amit ma filmben néztünk itthon a zurammal a Tibivel. Persze sok minden másképpen van a filmben, mint a könyvben, de ezt már megszoktuk, nem is erről akartam mesélni. A vége is teljesen más lett, de ez most a szerelmi körforgás szempontjából lényegtelen.
Naszóval… miközben épp a reménytelenül elsózott - legalábbis számomra - rizseshúst ebédeltük, ment a film.
A zuram, a Tibi - aki nem olvasta a könyvet - megállapította, hogy itt mindenki másban szerelmes:
Edgar Linton szerelmes Catherine Earnshaw-ba, aki szereti Heathcliff-et és az viszontszereti őt. Heathcliff-et viszont szereti Isabella Linton is, akinek természetesen viszonzatlanok az érzései.
Miután mindezt bölcsen megállapította, rám néz és imigyen szól:
Én szeretlek téged, és te kibe vagy szerelmes?
Hát… a rizseshús alapján valakibe biztos. :))))
fel
le
Péntek éjszaka kalandorom azt mondá, hogy angyali nő vagyok. Ilyet se mondtak még. Többnyire a fordítottja szokott lenni. Tegnap éjjel pedig úgy dicsért, hogy aranyos vagyok, és hogy tudom-e? Ezt azért szoktam tudni, ezt az egyet.
Pár hónapja kérdém anyámat, hogy szerinte szép vagyok-é? - Akkoriban épp annak éreztem magam.
- Szép?
- Aha, szerinted szép vagyok?
- Azt így nem mondanám, hogy szép vagy, inkább helyes.
- Helyes???
- Igen. Tudom, hogy minden anyának a saját gyereke a legszebb, de szerintem helyes vagy inkább.
Ő az én elfogulatlan anyám. Egy szavam sem lehet. De helyesek a fiúk szoktak lenni. Nem?
fel
le
Ha szeretne is, már késő lenne...
neki más élete van, aminek én nem vagyok a részese. Tudom, hogy el kell engednem... hisz nincs jogom magamnak akarni.
Fáj. Tudom, hogy erről szólnak mostanában a bejegyzéseim, és unalmas lehet már kívülállóként olvasni... de nem is tudom mi lenne velem, ha nem lennék képes kiírni magamból...
Tegnap pedig rám tőrt a felismerés:
nem változnak a dolgok...Vele kapcsolatban már nem. Mindent megkaptam Tőle, amit csak lehetett.
Nincs értelme várni arra, hogy változzanak a dolgok.
Nem jól ítéltem meg a helyzetet, mikor elhittem, hogy elég ha ott leszek Neki...ott voltam, és vagyok is, de már tudom, hogy nem lesz semmi sem másképp.
Pedig szeretem, mint még soha senkit. talán egy kicsit Ő is engem.
De most feladom.Mert nincs értelme hinni benne. A gondolat "teremtő ereje" itt nem sokat ér. És hiába hiszek benne...itt már reménytelen minden.
Köszönök Neki mindent, amit adott nekem, köszönöm az érzéseket, a gyengédséget, a törődést, az ...
fel
le
Olvastam én itt nem egyszer, ha úgy érzed nagyon magad alatt vagy, akkor be kell venni a leszarom tablettát.
Lassan kezdem elhinni, ez az egyedüli és eredményhez vezető egyetlen út.
Hiába próbálsz ellene felsorakoztatni számtalan érvet, mindig ugyanoda jutsz vissza.
Ennek már fele sem tréfa, vagyis jó lesz, ha komolyan veszem.
Lehet ez intő példa.
Nézzük mit is tehetnék ebben a helyzetben, hogy utána és még előtte.
A bőség zavarában szenvedek.
Ezért is vagyok döntésképtelen.
Ilyenkor szoktam számba venni a lehetőségeket, ami még megadatik, hogy kimozdítsam magam ebből a méla egyhangúságból, ami csak rajtam múlik.
Számtalan ilyen van, de hol is kezdjem?
Ez az az állapot, amikor minden lehet és semmi.
Csak rajtam múlik, azt mondják... Nem egészen - mondom én.
De valahol el kell kezdeni, vagy folytatni ott, ahol abbahagytad.
Ettől még te vagy, akkor is, ha sokan nem értik mit is jelent ez. Ne is tudják meg. Nem mindig jó.
A fontos, hogy legalább te tudd ki vagy és milyen ...
fel
le
Felhasználói minősítési rendszert vezettünk be...
-Mi a fenének jó ez?
-Ááááá(!), már megint egy dolog amivel csak bajunk lesz...
-Ismét egy eszköz került a trollok (garázda felhasználók) kezébe...
-Minek ez a sok változtatás???!
-Így is bonyolult az oldal...
Te is ezt gondolod?
Hm...
Ha a világ galamblelkű, birkatürelmű és csupán csak jószándékú emberekből állna, igazad is lenne.
Szép álom-világ...
Azzal hogy növekszünk, a társaság összetétele is vegyesebb lesz... -nem csak háziasszonyok sütögetik már köztünk a pogácsájukat-, így a felhasználóink sokszínűségéhez alkalmazkodnunk kell, a szabályaink sajnos mindezzel együtt bonyolódnak.
Mi meg szeretnénk mindenkit tartani!
Tehetnénk, hogy "felülről" nézünk benneteket, mint más oldalak adminjai; ha hibáztok figyelmeztetünk benneteket, utána felfüggesztjük, majd kirúgjuk a vétkezőt.
Mi már induláskor sem ezt az utat választottuk! Az oldal szellemiségébe ez nem fér bele ...
fel
le