- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Álmainkból felébredve elmúlik minden,
csak az érzés marad meg a szívben.
A fájdalom emléke még fájdalom,
napfény ízére vágyom, feledni tegnapom.
Útnak indítani egy érzést, had vezessen némán,
felejteni minden gyötrő éjszakát.
Szíved legyen nekem a legféltettebb kincs,
ennél szebb dolog a világon nincs.
Tétova még az érzés, mely felkavar.
Lehetünk e egymásnak nappal és az éj,
leszel e a sötétben világító fény.
Mutasd meg nekem lángoddal merre menjek.
Add a kezed, hogy szívünkben örökre együtt legyünk
süssön fel végre a nap, űzze el fájó gondunkat.
Mosolyunk egymásra ragyog, lélekben együtt vagyunk.
Kezem kezedbe téve, egy leszek veled,
kérd a szívem, s én kezedbe adom, akkor
ezentúl már csak hozzád tartozom.
Ma még vártam a hajnalt, néztem a csillagos eget,
talán valahol te is ugyanezt tetted.
fel
le