- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Ma megint bicajoztam. Kihasználom az utolsó jó időket még egy kis aktív mozgásra. A zuram a Tibi, azt mondja, hogy most majd még fogok fogyni. De gyanítom, hogy arra már kevés a jó idő. Bár, ha esni nem fog sűrűn, akkor azért még van rá lehetőség, és jó egy kicsit tekerni a szelek szárnyán.
***
A minap egyetlen este, pár óra alatt egy egész bontatlan tekercs szigetelőszalagot elhasználtam az új oltásokhoz. Egy vadalmára oltottam két fajta almát és két fajta körtét. Vagyis négy fajta gyümölcs lesz majd rajta.
A mandulára pedig oltottam két fajta kajszit, mindkettőből két vesszőt, és még egy fajta finom, kisebb szilvát, egy nagy beszterceit, és négy vessző ringlót, azt is két fajtát két példányban. A ringló az a gömbölyű fajta, világospirosas-kékes.
És szőlőt is oltottam, nagy harsogó kéket. Fogalmam sincs milyen, a szomszédból csentem az oltóvesszőt. :)
***
Az élettársamnak, a Gejzának pedig ezúton üzenem, hogy szépen kérem gyűjjön haza! Egyebek közt meg akarom neki ...
fel
le
Ragaszkodom minden aprósághoz. Legyen az egy darab kavics, egy szép mintázatú kagyló, egy üres fagyis doboz, egy könyv, egy szál virág, reklám táska a sarki fűszerestől, egy gomb, egy kulcstartó, egy szem cukor, egy telefonszám, egy toll, egy levél. Szóval mindenhez, amihez egy kicsi kis kötődésem is van.
Így vagyok a barátaimmal is. Ragaszkodom hozzájuk. Ehhez is és ahhoz is.
Isten legyen irgalmas!
fel
le
Néha az élet produkál meglepetéseket, de egyet soha ne feledjünk azokat akiket szeretünk, s az életben fogták a kezünk SOHA nem veszítjük el, mert létezik egy való életünk is, melybe ott vannak, s ha segítségre van szükségük vagy akár nekünk ott lesznek, ha teccik ha nem:))))))))
Soha nem változok meg csak bölcsebb leszek, tapasztaltabb s mindig a jóért, a jókért (még ha nem is hibátlanok) leszek, mert Orsolya csak egy van és azokból kik a jók táborába sorakoznak mert ezen emberi értékeket hozzák elő kevés:(
Soha ne feledje senki ki mit ad a másiknak az életben, azt kapja vissza majd a sorstól....
Viszont Barbibaba ma hivatalosan "megszületik" pontban 9 óra 15 perckor igaza e napot előbb tudtuk megünnepelni a családhoz és mindenkihez igazodva, de soha nem felejtem el az első pillanatokat, mert életem és életünk legnagyobb ájándéka és szerelmünk igazi gyümölcse Ő!
fel
le
Talán egyszer, megértem az embereket. vagy nem. Sokáig nem jártam az oldalon, külömböző okok miatt. volt benne betegség, elfoglaltság, sértődöttség, büszkeség, stb. Mire visszajöttem, azt láttam, hogy a régi, igazán jó, közösségi szellem valahogy, kezd halványulni. Álltalában csak csendes szemlélődő vagyok, igazából csak az olvasás, iránti igényemet, és a néha rámtörő írási kényszeremet szeretném, csökkenteni. Az írási kényszeremet már majdnem teljesen leküzdöttem, (nehezen viselem a dúrva kritikát), itt pedig kaphat az ember ilyet is. Megpróbálok, egy csendes olvasó lenni, így talán visszatalálok az oldalra.
fel
le
Lencsi mesélte, hogy rajzórán az idei nyári élményeikről kellett rajzolni, és ő azt rajzolta le, hogy itt voltak nálam.
Az első rajzról már meséltem is, ott azt rajzolta le, ahogy velem táncol utcabálban. Holdfény, csillagok, báli ruha. Az övé kékes, az enyém sárga, és "mellesleg" is magamra ismertem.
Később elárulta, hogy a rajz négy négyzetből áll és mindegyik más. Beletelt egy napba, mire elárulta, hogy mi van a többi három négyzeten.
Az egyiken én, amikor lekvárt főzök, a másikon ő gitározik, a harmadikon pedig egy almafa. A negyedik ugye a báli, azt már mondtam. Ezek a nyári élményei.
Az almafán elgondolkodtam, hogy hogyan kerül képbe, bár arra emlékszem, hogy utolsó este még almát szedtünk. De az is lehet, hogy másképpen kapcsolódik a mohácsi témához. Majd még megkérdezem. Biztosan elárulja, csak néha megvárakoztat. :)
Ma megtudtam azt is, hogy a tesiórával úgy van, ahogy én is voltam mindig. Nem az erőssége. Bár a magam esetében ez még enyhe fogalom. Úgy ...
fel
le
Kipróbáltam az én kicsikémet.
Fura még egy kicsit, nehézkesen megy a kezelése, de biztos vagyok benne, hogy mire megyünk Spanyolországba, megszokjuk egymást és olyan, de olyan képeket készítek, hogy csak na!
Barátnőm élvezi a babázást. Talán az első unoka varázsa, vagy nem tudom, de azt látom rajt, hogy kezd megbarátkozni a gondolattal.
Egy bibi azért van. Az unokának van egy anyukája is, és ez sokat ront a szerető légkör alakulásán. Erről egyszer majd írnom kell hosszabban, csak el ne felejtsem!
Ma postázom a szerződést. Egy év múlva talán kapok egy kis pénzt is. Nem azért írok, persze, hogy nem azért, de mégis :-) (meg ne vess érte!)
fel
le
Egyik aranyos barátnőm bemutatkozó idézetei ezek. Nekem is nagyon tetszenek. Íme:
"A lehetetlen csupán egy szó,amellyel a kisemberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra.A lehetetlen nem tény, hanem vélemény.A lehetetlen nem kinyilvánítás, hanem kihívás.A lehetetlen lehetőség.A lehetetlen múló pillanat.A lehetetlen nem létezik!" /Paulo Coelho/
"Istenem, adj nekem nyugalmat, hogy elfogadhassam, amit megváltoztatni nem tudok; adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit meg tudok változtatni; és adj bölcsességet ahhoz, hogy mindig meg tudjam különböztetni egyiket a másiktól." [Koran, Arkagyij Rajkin]
***
Sehol sem találtam, hogy ki írhatta az elsőt, a másikat pedig fel is adtam, hogy megkeressem. De ha valakinek sikerül megtalálni, szívesen veszem a kiigazítást!
Időközben a lányok megtalálták, köszi nektek!
***
A képet meg… tudja, hogy ki kapta…
Forrása: ...
fel
le
Ma bicajozásra ideális nap van. Most fogom magam, és betekerek a városba. Felveszem az "élettársam" levelét a postán. Talán még a zuramat, a Tibit is meglátogatom a munkahelyén. Délidőben ott is leszek. Feltéve, hogy kedvem szottyan.
Nagyon meghatódtam a minap, mert Lencsike mesélte, hogy az iskolában, rajzórán az volt a feladat, hogy a nyári élményeikről rajzoljanak. Ő pedig azt rajzolta, ahogy velem táncolt az utcabálon. Teljesen levett a lábamról, nem mintha lehetne még ennél is jobban. De nagyon jólesett, meg minden. Ilyenkor úgy érzem, hogy túlcsordul a szívem az örömtől. Máskor pedig azt hiszem, hogy egy szívtelen dög vagyok. Igaz, akkor nem is velük vagyok.
Keresgéltem a fotók közt, és olyan nem is volt, ahol velem táncol, hanem csak olyan, ahol a nagynénimmel. Szóval a képen ők vannak. Majd a rajzot is megmutatom, ha a gépen is rajta lesz valahogyan, most csak a mobilomon van.
Most akkor hajrá, bicajozás ezen a csodás őszi napon! Ti se üljetek a gépnél! ...
fel
le