- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki akár csak egy fejezetet is olvasott az elmúlt két hétben! Műtól igyekszem tényleg csak egy fejezetet feltölteni naponta, mert kezdek nagyon gyorsan haladni. Hagyok időt olvasgatni az eddigieket ;)
Ez azt jelenti, hogy hétvégente nem fogok feltenni egy részt sem - ezzel növelve az izgalmakat, és lehetőséged adva a "felzárkózásra". Bár, aki kezdettől olvassa naponta, annak talán hiányozni fog, vagy le is mond róla.. De szerintem ez jó lesz így :) Ezen a héten még minden rendesen fog működni, kivéve, hogy szombaton és vasárnap a megszokott 2 fejezet helyett is csak egyet kaptok.. :P :)
Mégegyszer köszönöm, hogy érdeklődéssel fogadtok minden egyes részt, és köszönöm az értékelést, Angelnek és Virágnak mostmár az első két kommentemet is - örömömben felvisítottam.. hehe :)
Jó éjt mindenkinek, és holnap várlak titeket vissza :)
~Reenzy
fel
le
Fáradt vagyok, nyűgös vagyok, meleg van, a krumpli nem fog magától kijönni a földből, és még az élettársamat is elkerültem ma. Nem baj, azért lájkolt engem két dologban is. Hogy én hogy utáltam ezt a "lájkolom" szót régebben. Mostanra már nem izgat. Íme egy példa, hogy milyen szinten szokunk hozzá a rosszhoz. Ha rossz persze. De ez hülyeség. Minden hülyeség, mert a legfontosabb dolgokon nem tudok változtatni. Még mindig nincs varázserőm. Pedig valaha nagyon szerettem volna. Viszont még mindig nagy álmodozó vagyok. Azt hiszem, hogy ez már megmarad. Legalább ez megmarad.
"Ne az álmaidban élj, hanem éld az álmaid!"
Ezt ki mondta? Már nem tudom, csak beugrott. Még mindig gyakran szeretnék varázserővel rendelkező jótündér lenni. De csak azért, hogy helyrehozzam azokat a dolgokat, amik elromlottak. Megöl ez a tehetetlenség, amikor tudod, hogy mit kéne tenni, és mégsem teheted. Vagy mikor látod jönni a bajt, és szólsz, és szólsz, és szólsz újra, de senki se vesz ...
fel
le
Szombaton másnapos voltam, és megjött. Arra gondoltam, lehet ennél még rosszabb?
Aztán eszembe jutott, hogy másnap (vas.) dolgozni kell mennem.
Már előre zizegtem volna ezen, ha nem lettem volna hozzá hullafáradt.
Délután fel akartam öltözni, hogy elvonszoljam magam a könyvtárba, de nem jött rám egy ruhám sem, mert mindegyikből kidagadtam.
Zé morgott, mert mindenhol ruha volt, meg simogatott, mert csak a sztreccsnadrágokba fértem bele, és egy-két kósza harisnyába.
A szoknyákba már nem, harisnyában meg nem lehet utcára menni.
A cipőim is tropára mentek, nincs őszi cipőm, csak egy edzőcipő.
Szal, edzőcipő és harisnya vagy egy párducmintás cicanadrág volt a felállás.
Inkább leültem, és kiturkáltam egy-két büdös ruhát a szennyesből.
Elmentem a könyvtárba. Gyalog, hogy eddzem magam, és a cipő is kötelezett. Be volt zárva. Visszavonszoltam magam.
Közben írt a barátnőm, hogy itt van Miskolcián, talizzunk.
Visszaírtam, hogy másnap van, megdöglök.
Visszaírta, hogy egy üdítő üccsit ...
fel
le
http://tollal.hu/mu/tulelem-ha-beledoglok-is!-rd
Olvastam ma egy cikket. A fenti linken található meg. Különösen az utolsó bekezdés ért fel egy sokkterápiával.
Én sem akarok más boldogsága miatt stressz-bombákat aggatni magamra.
Nagyon jól tudom, hogy mitől ég állandóan a gyomrom. Az elvárásoktól, amiknek nem tudok és nem is akarok megfelelni. Kedvenc barátom mondta, hogy próbáljam ki a Xanaxot, mert a gyomorsavcsökkentő semmit sem ért. Két napra leszedáltam magam. Tényleg képes voltam normálisan beszélni mindenkivel. De nem is voltam önmagam. Ez a harmadik nap. Tiszta vagyok. Estére elkezdett égni a gyomrom… Eddig nem…
Azt nem mondom, hogy nem akarok a legjobb lenni, de nem mindenben. Csak kicsit vagyok maximalista. Tudom, hogy a maximalizmus egyenes út a csalódáshoz.
Megvédeni magam… még mindig nem tudom megvédeni magam, ahogyan nemet mondani se, ha szépen könyörögnek. Nem számíthatok magamra. Általában nem okoz gondot, hogy kiálljak valaki vagy valami mellett, de ...
fel
le