- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
"A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre."
/Teréz anya/
Hajlott hátú bácsika ül a kockás műanyag terítővel letakart asztalnál. Félénken nézeget felénk és a dobozok, csomagok felé. A fólia alól néhol átsejlik a cukorral bőven meghintett sütemény teteje, a tortának sincs rendes doboza, hát az is megmutatja magát. Fiatal, vékony lány az asztal másik oldalán, magas, szikár ötvenes férfi mellette, rendezett, szegényes ruhában. Halkan szól a rádió, a megtört lelkek csendben várják a karácsonyt.
A hajléktalanszállón egyformák a napok, itt eltűnnek azok a különbségek, amik a kinti világban voltak, amikor még nem sodródtak a társadalom perifériájára.
***
Az egész egy csoporttal kezdődött. A legnagyobb közösségi portálon egy hobbicukrászokból, háziasszonyokból és ...
fel
le
Ősz
Opálos színei bágyadt ködében
Leszáll reám a kora alkonyat,
Kései tűzrózsák nyílnak a réten
S az égen a mély csöndesség fogad.
Nagy topolyafák gallya hullong gyéren
És sötétben hallgat a tó
S a kolomp úgy méláz a lomha légben,
Mint altató.
Hűs szele húz át az ősznek a réten,
Fázik a lelkem, érzi a deret,
Keresnék valamit a messzeségben,
Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...
Oly hirtelen borult az est fölébem
S az ősz oly gyorsan rámtalált,
Úgy állok itt a hervadó vidéken,
Mint a topolyafák.
Őszi altató
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak,
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Tükre alatt az elmulásnak.
Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilas, a táncos?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny szivárog.
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Megint magánosabb lett a világ
S a szív megint halálrafáradt.
Őszi verőfényben
Őszi verőfényben pirosak a lombok,
Egy kis ...
fel
le
Két fiú után viszonylag rutinos anyukaként az ember azt gondolja, hogy a harmadik gyerek igazán nem okozhat különösebb meglepetést az anyai feladatok terén. Ám, ha a harmadik lány, új, eddig nem tapasztalt dolgokkal találkozik, a mindennapok egészen más kihívásokkal teszik próbára türelmét, képességeit, és az élet nagy vagy éppen apró eseményei más megvilágításba kerülnek.
Megszoktam például, hogy míg a fiúk néha annyira figyelmesek, hogy akkor sem veszik észre, ha valami útban van, ha hasra esnek benne, sőt keresztülgyalogolnak akár egy vernyákoló macskán is teljes lelki nyugalommal, addig a lányok alapvetően odafigyelnek minden részletre, az aktuális feladatokra, azokat nem felejtik el, tudják, mit, mikor kell bevinni az iskolába, látják, ha éppen nyitva marad egy ajtó vagy nem a szokásos mederben zajlanak az események. Nyugodtan rábízhattam harmadikos lányomra a tanárok ajándékainak átadását a zeneiskolai évzárón, pontosan megjegyezte, hogy melyik ajándék melyik tanáré, kinek ...
fel
le
Amikor az ember lánya közel negyven évig egy olyan városban él, ahol csak volán buszok közlekednek, majd elköltözik és utána kénytelen vonatozni, nos, annak a Magyar Államvasutak számtalan meglepetést tud okozni. Nem is akármilyeneket.
Amíg nem napi szinten vagy ráutalva a vonatra, addig nincs is gond. Tíz perc késés meg sem kottyan, különben is, egy évben háromszor kibírjuk, egyéb esetekben bicajra pattanunk, hogy a napi bevásárlást, egyebeket elintézzük. Gyors, olcsó és környezetbarát. Ha esetleg a fővárosban van dolgod és szerencséd is van, megúszod különösebb események nélkül, még tetszik is az állomások hangulata, a hangosbemondó, meg az a jellegzetes vonat-illat. De eljön az idő, amikor már naponta kell utaznod, mert csak a fővárosban találsz munkát, ez napi kétszer negyven percet jelent, amit a szerelvényeken töltesz el. Ekkor már van időd közelebbről megtapasztalni a vasút minden előnyét és hátrányát, különösen az utóbbit. Nyáron dög melegben semmi levegő, a sok izzadt test ...
fel
le
Őszi mosoly
Sárgán fénylő
falevelek,
Nap fürdette
üzenetek.
Sün almát gyűjt,
varjú károg,
dió koppan,
macska nyávog.
Őszi legyek
musttól kábán,
billegnek a
kút káváján.
Söprögetek,
mind hiába.
Pajkos szellő
túrja, hányja,
kupacomat
szétdobálja,
hajamat is
megcibálja.
Olyan bolond
ma az idő!
El sem hiszem,
hogy már tél jő!
Megölelném
a kék eget,
nyáridéző
fellegeket!
- Maradj, Őszöm!
- Jaj, nem szabad!
Kertek alatt
ködsubában,
- ropogós hó
tarsolyában -
engem űzve,
a Tél szalad.
***
Fátyoltánc a kertben
Ködös reggel, eső csepeg,
fátyoltáncot járok Veled.
Köd takarja, szél sodorja
fáról hulló falevelet.
Elmúlt a nyár, fut az ősz is,
tar fák közt lélek rejtőzik.
Fehér fátyol takar minket,
örömöt, fájdalmat, ... mindent.
***
Sünöcske meghívója
Rozsdás lombok alá
vackolódik álmom,
tél fehér hidegét
...
fel
le
Kedves Naplóm. Leírom egy napomat. Egyébként ilyen a többi is. Most még elég tréül írok, de ha nagy leszek, akkor már profi leszek, és olyanokat fogok alkotni, hogy elájultok.
Végre iskolás lettem. Nyáron harminc kilométert bicajozok, oda- vissza. Elsős vagyok, de a lábikrám olyan, mint egy bolgár súlyemelőnek.
Télen egy kicsit rosszabb a helyzet, mert motoros szánra nem futja, és a fater meg hamar kidöglik. Főleg, ha gyorsabb tempót diktálok. Mondja is az öregem, ha meglát egy ródlit, elkezd hullani a haja. Pedig nincs is sok neki.
Amikor félúton vagyunk, ott van a falu egyik vége. Ott is van egy kocsma, mint a Petőfi bácsi versében. Csak itt az erkölcsrendészet szokott razziázni. A múltkor is kúrt a kocsma. Ezt a papa mondta, de ő nem.
A mama ezt nem nagyon hitte el, mert azt vágta a fejéhez, a muskátli mellett: - Nagy kujon vagy te Béla! Egy puncipecér!
Én is, ha megnövök, nagy kujon akarok lenni, annál is inkább, mert én az apja fia vagyok.
A sulink egy jó, masszív ház. Vagy ...
fel
le
Ha szerencsésen túléltük az idei nyarat és nem főttünk meg az afrikai hőségben, jöhet a várva-várt iskolakezdés. Vagy óvodakezdés, kinek, mi. Van, akinek mindkettő. Mint nálunk. Háromból két gyerekem maradt, legnagyobb fiam kalandvágyból Angliába ment dolgozni, már csak a lányom és a kicsi képviselik az ifjúságot. Így sem egyszerű, bár jelentősen megkönnyíti a helyzetemet, hogy a lány tizenhét lesz és nem ragaszkodik az ilyen-olyan szupersztáros vagy mesefigurás könyvborítókhoz, iskolatáskához és egyebekhez, amik egy kisebb vagyonba kerülnek. Mondjuk, az iskolához sem túlzottan, de az élet nem habostorta, ha menni kell, hát menni kell.
Így beéri néhány darab új tollal és ruhával, meg egy máv bérlettel.
A kicsi az óvodát kezdi, szerencsére ott sem ragozzák túl, a kötelező szalvéta-papírzsebkendő-szappan kombón túl igyekeznek nem terhelni a szülők pénztárcáját fölösleges dolgokkal.
Az érzelmi része egy másik dolog. Eddig békés boldogságban töltöttük itthon az első három évet, most ...
fel
le