- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Amikor túl nagy a nyomás rajtad, akkor mindig jön egy váratlan üzenet, ami megerősíti abban a tudatban, hogy jó úton jársz, még, ha mások szerint az a legrosszabb út is neked. Azért észveszejtően nehéz.
Gondot viselni a kicsikről… ez az, amit a szív diktál… Nem gondolkozol rajta, hogy miért csinálod. Csak egyszerűen teszed, amit tenned kell, mert erre indít valami mélyről jövő ösztön és szeretet. Némelyek lehurrognának, hogy köze nincs az anyai szeretethez, hiszen sosem voltam anya, és lehet, hogy sosem adatik meg… de mégis az vagyok valahol… Egyszer egy pótanyám mondta, hogy a szíve gyermeke vagyok. Azt hiszem, hogy nekem is sok szívem gyermeke van, volt és lesz is még.
Ma, amikor cseteltem a "lányommal" és írta sokszor, hogy öm… meg, hogy am… akkor hallottam a hangját a fejemben és elképzeltem őt, hogy itt van megint mellettem. Könnyű volt elképzelni. Aztán azt mondta, hogy rokon lelkek vagyunk. Legalábbis abban, hogy határozatlanok vagyunk. Vagy nem? Vagy mégis? ...
fel
le
Huszadikán, azaz tegnap gyönyörű időnk volt. Fiam, menyem, négy éves unokám, és én felmentünk busszal, a TV toronyhoz, ami a Misina tetőn van. Fel mentünk a toronyban, lévő kilátóba is. Csodálatos látvány fogadott bennünket. Az egész Mecseket, a város minden részét,végig gyönyörködhettük. Kis idő múlva legyalogoltunk Tettye térre. Már rég voltam arra, hát hadd ne mondjam, csoda szép az a hely. A gyerekek paradicsoma.Ott eltöltöttünk három órát, én is lecsúsztam a csúszdán, mint a gyerekek. Onnan legyalogoltunk a belvárosba. Unokám végig gyalogolt velünk, egyszer se kérte, hogy vegyék fel.kicsit körbe néztünk a forgatagba,utána ettünk.Este hét órakor indultunk, el haza.Kellemesen elfáradtam, és nagyon jól kikapcsolódtam . Nagyon szép volt ez a nap.
joboszi
fel
le
Sort állítottam az életembe család, azok akik szeretnek, barátok akik segítettek és segítenek, ismerőseim akiket szeretek......
Alig várom már, Barbi születésnapját ez a következő amit össze kell hozni, persze nemcsak az övét ünnepeljük, hanem másik tesómét is akinek szép kerek szülinapja lesz, na és el ne felejtsük a mi évfordulónkat..., lehetne kivételesen már szeptember?????
Na jó ne rohanjuk ennyire előre, de addig még sok jó lefolyik a folyón, sok minden történik, feladatok melyeket sorba meg kell oldani hajrá Orsolya húz bele, hogy mire a sor végére érsz minden meg legyen!!!!!!!!!!
De azért tegnap este megint kaptam egy jó hírt, büszke vagyok Barbira hogy ilyen csaj, persze mindenkinek a saját gyereke a legjobb és legszebb...!
Sziasztok nagyon szép napot kívánok mindenkinek! Teendőkre fel!!!!!!
fel
le
Már nem tudok nélküle létezni. Ez bizony függőség, de nem is akarok tenni ellene, hiszen ebben éltem le életem felét. De ez csak egy dolog. Csak egy gép.
Ami fontos számomra az a kert, ahová csak kimenni tart sokáig, de hazajönni soha nem akaródzik. Régen volt már. Éppen ideje körbenézni. Rengeteg ott a teendő. Csak elkezdeni nehéz, aztán meg nem tudom abbahagyni. Minek annyira sietni?
Megvárt ott minden, ami fontos... csak én kellettem hozzá!
...
"Életünk legnagyobb része úgy telik el, hogy rosszul cselekszünk, nagy része úgy, hogy semmit sem csinálunk, szinte egész életünk pedig úgy, hogy mást csinálunk, mint amit kellene."
Végeztem a melóval! De kidöglöttem! :-)
Jól cselekedtem, sokat csináltam. Mást, mint amit akartam.
fel
le
Ma három értesítést is találtam a postaládánkban hivatalos irat érkezéséről.
A gond csak annyi, hogy akinek a nevére jött, most éppen nincs is az országban, és így nem tudja átvenni.
Nézem, hogy átveheti még a 14 évét betöltött gyermeke, vagy meghatalmazott, vagy az azonos címen lakó családtagja, pl. élettárs.
Hát azt mondta Gejza hogy vegyem majd át a leveleit, de azt meg elfelejtette, hogy elfelejtett meghatalmazást írni. Már odakint jutott eszébe.
Mondom az uramnak:
- Te Tibi… Bemék a postára, oszt majd aszondom, hogy az élettársa vagyok, hátha odaadják a levelit.
- Még, hogy az élettársa???
- Miért? Elég hihető, nem?
Na, kaptam is volna, ha nem én lennék a gyorsabb… De én vagyok…
fel
le