- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Kassák Lajos
1887. március 21.- én született (Érsekújvár) magyar költő, író, műfordító, képzőművész († 1967. július 22. )
Bár szülei taníttatni akarták, 12 évesen gimnáziumi tanulmányait félbe hagyta, hogy lakatosinasnak állhasson és segédlevelet szerzett. Szakmunkásként 1904-ben Budapestre költözött, ahol vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott. Részt vett a szakszervezetek politikai harcaiban, 1905-ben számos alkalommal sztrájkot szervezett, emiatt többször elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment. 1910-ben hazatoloncolták. Ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében.
Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás) A műveltség- és helyesírásbeli hiányosságok ellenére szívósan küzdött a megjelenésért. 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett ...
fel
le
Ma reggel galvános lábvizen voltam, aztán kimentem a szőlőhegyre. Nem akartam sok mindent csinálni, csak kimostam egy adag fekete ruhát, amit turiztam a lábvíz után.
Miközben ment a mosógép, majd száradt a ruha... megmetszettem a kétméteres futórózsámat, mert szinte tövig visszafagyott, és ha már benne voltam akkor pár bokrot is.
Oltottam nagy gömbölyű ringlót, 3 félét is ringlóra és szilvára, valamint kikötöztem az őszi oltásokat, szinte kivétel nélkül mind megeredt. Nagyon jó arányban!
Aztán felkapáltam kicsit és elgereblyéztem azt a földet, ahol tavaly krumpli volt és vetettem oda borsót, hagymát, répát, petrezselymet, lilakáposztát, karfiolt és kelbimbót. Bár a káposztafélék még ráértek volna áprilisi vetéssel, de mostanában a március is olyan, mint az április régen.
Kicsit locsoltam is a nemrég telepített gyümölcsfákat, metszettem azt is és még csinálgattam ezt-azt, pl virágvetést, stb.
Alig csináltam valamit, mégis majdnem naplemente volt már mikor elindultam haza és úgy ...
fel
le
Vavyan Fable
1956. március 20.-án született magyar írónő
Eredeti nevén Molnár Éva. Tanulmányait a Dr. Pólya Jenő Egészségügyi Szakközépiskolában végezte; 1988-ig ápolónőként dolgozott.
Tizenegy éves kora óta ír, eleinte leginkább indiánregényeket, saját bevallása szerint azért, mert nem talált más elfoglaltságot.
Kedvenc írói – többek közt – Kosztolányi Dezső, Bohumil Hrabal, Kurt Vonnegut, Raymond Chandler, Rejtő Jenő, Márai Sándor.
Néhány műve:
A Halkirálynő és a kommandó (Halkirálynő-sorozat 1., 1987)
Mesemaraton (1987)
A pokol is elnyeli (Halkirálynő-sorozat 0.,1988)
A Halkirálynő és a dzsinnek (Halkirálynő-sorozat 2., 1988)
Ki feküdt az ágyamban? (Halkirálynő-sorozat 3., 1989)
Démontangó (1989)
Ébredj velem (Halkirálynő-sorozat 4., 1990)
My Fair Lord (1990)
Mogorva nyár (Halkirálynő-sorozat 5., 1992)
Vis Major (Vis Major-sorozat 1., 1993)
Jégtánc (1994)
Kyra Eleison (Vis Major-sorozat 2., 1995)
Tűzvarázs (1996)
Könnyű álom (Vis Major-sorozat 3., ...
fel
le
Már öt napja meghalt papa. A hosszú hétvége miatt még mindig nem tudunk semmit a temetésről. A férjem intéz nagyon sok mindent. Ma is ő ment anyámmal és mamával a kórházba, meg mindenhová. Először gondoltam, hogy megyek én is, de hasznosabbnak gondoltam, hogy főzök mindenkinek mire hazajönnek. Valamikor egy körül haza is értek. Mama is nálam ebédelt, aztán anyámnak csomagoltam egy csomó levest, amiket majd le tud fagyasztani arra az időszakra, amikor nem leszek itthon, mert kimegyünk egy hétre a szőlőhegyre. Nagyon drága a benzin, és ha félúton leszünk az jó spórolás, ugyanis minden nap kell most majd menjen a zuram dolgozni.
Ma a vendégek miatt a veteményezés is kimet a fejemből, de még hetekig nem ígértek esőt, úgyhogy talán holnap, kezelés után meg tudom csinálni a maradékot. Csütörtökön már kint akarok lenni a hegyen. De lesz kint is netem, mert visszakérem a mobilnetünket addig. Ott valahogy akkor is pihenek, ha ezerrel dolgozok. Biztosan a jó levegő teszi, meg az, hogy azért az ...
fel
le
- régi -
Éj sötétjében
gyertyát gyújtasz,
hogy miért is nem
jutott eszedbe előbb,
te sem érted.
Megkésett, bátortalan,
romantikus gondolatod,
nesztelen lopózott be
a szenvedélyünk hevétől
illatozó zugba.
Csillapodó vágyak
teret engednek
a gyengéd ábrándnak,
s meggyújtod a kanócot,
lobog már a láng.
A tűz táncoló,
sárga fénye
játszik a szoba falán,
olvad a viasz
a forró éjszakán.
Csak simogatsz gyengéden,
miközben gondolataink
gazdát cserélnek,
észrevétlen olvad a gyertya,
és olvad a szívünk is.
Nincs többé megállás,
csak sodródom
az érzelmeim útján.
Kövess engem!
Vigyázz rám!
Végül elalszol,
s én hallgatom,
miként koppannak sorra
lecsurgó viaszcseppek szívemen,
megpecsételve sorsomat...
fel
le