- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Kos (márc.21-ápr.20.)
Párja meglepetései elhalmozták az utóbbi időben? Épp ideje, hogy valami fergeteges meglepetéssel újítsa meg kapcsolatukat. Ha nincs párja, most igazi kapása lehet, és tele lesz a hálója halacskákkal! Vesse bele magát a dolgok sűrűjébe!
Bika (ápr.21-máj.20.)
Nem dolgozik egy csöppet sokat mostanában? Talán éppen ideje kivenni egy kis szabadságot és nyakára hágni a zsebpénzének. Elvégre egyszer élünk, nem igaz? Volt már idén síelni vagy tengerparton hasat süttetni? Ha egy kis kalandra vágyik, most büntetlenül megteheti!
Ikrek (máj.21-jún.21.)
Gyengédebb énje kicsit taccsra van vágva, de biztos benne, hogy úgy a legjobb gyógyítania a szívét, ha a vagányabb énjét veszi elő és beleveti magát az élet sűrűjébe? Talán ideje végre rendeznie a sorait, és szembenézni a realitásokkal. Éljen az Önben rejlő kettősséggel, de közben óvatos is! Nem csak a tűz égethet.
Rák (jún.22.júl.22.)
Ingerültségét ne a családtagjain vezesse le, akkor sem, ha úgy érzi, ...
fel
le
Láttam mennyien népszerűsítették a csipetke történeteimet, ezért gondoltam megosztom veletek, ne csak én törjem rajta a fejem. Ez a legújabb dilemmám.
Ha már egyszer úgy alakult, hogy nem tudunk elválni egymástól a lányommal, össze kellene valahogy hangolni a kellemest a hasznossal.
Nem így van ez ugyanis a valóságban... legalábbis nem úgy, ahogy én szeretném.
Észrevettem, hogy minden intelmem hiábavaló, ha egyszer valamit a fejébe vesz. Látszólag belátja, de térülök-fordulok és már készen is van egy "ételkölteménnyel", amitől óva intettem.
Lebukott már korábban is, de akkor még nem gondoltam, hogy ezt rendszeresen fogja alkalmazni. Ki ké valamit találni, mert kifőz a vagyonomból, ha nem teszek valamit sürgősen, de minden próbálkozásom eddig kudarcot vallott.
Nagyon szereti a tésztát, de az is lehet mást jobban megenne, de ha egyszer a legtöbbször csak tésztát talál... no és krumplit. Ez a másik, amit nagy előszeretettel "pusztít".
Mindig olyankor ...
fel
le
Fürdés közben általában pörög az agyam. Most a következőkre jöttem rá:
Az élet néha csupa ellentmondás.
Mikor játszod a jófejet, valójában bunkó vagy.
Mikor játszod a nagymenőt, valójában gáz vagy.
Mikor játszod a királyt, valójában vesztes vagy.
Mikor játszod az okosat, valójában hülye vagy.
Mikor játszod az erőset, valójában gyenge vagy.
Mikor játszod a jóképűt/szépet, valójában ronda vagy.
De mindig vannak kivételek.
Mikor játszod a hülyét, tényleg hülye vagy.
Mikor játszod a ribancot, tényleg ribanc vagy.
Mikor játszod a parasztot, tényleg paraszt vagy.
Akkor minek játszani? Légy önmagad. Mikor önmagadat adod, önmagad is leszel.
fel
le
Bánhidi László
1906. március 11.-én született (Szatmárnémeti) magyar színész („Matula bácsi”) († 1984. november 22.)
Teológiára járt, majd jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol 1928-ban végzett. Az Országos Kamara Színházban játszott 1930-ig, 1930 és 1931 között pedig Kassán. Ungvár és Munkács következett 1931 és 1934 között, 1934-ben szerződött a Bethlen téri Színházba Budapestre. 1937-től 1939-ig a Magyar Színház tagja volt, majd a Belvárosi Színház tagja volt egy évig. 1941-ben a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évre, 1942-től pedig a Vidám Színpadon játszott 1944-ig. A Nemzeti Színház tagja lett 1944-ben, de játszott a Madách Színházban is ezzel egyidőben. A Belvárosi Színház tagja 1949-ben lett, 1951 és 1957 között pedig a Néphadsereg Színházban játszott. 1957-ben a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1960 és 1963 között a Jókai Színház tagja volt. 1963-ban szerződött a Thália Színházhoz, itt játszott nyugdíjazásáig, 1966-ig.
Nyugdíjas színészként is ...
fel
le
Most találtam neten nagyon tetszik kis horror sztori.
'Élt egyszer egy földműves, feleségével, két lányával. Egyik nap elment a pékségbe.
A virágárus bódéja mellett haladt el, és most is megnézte a kínálatot, mint mindig.
Egyszerre megakadt a tekintete. Egy csodaszép fekete rózsa volt, amilyet még sohasem látott.
Azonnal kiment a fejéből a pékség: megvette a rózsát. Otthon a konyhaasztalra tette egy gyönyörű vázába.
Az egész családja álmélkodott: a rózsa szinte megbabonázta őket. Aztán este lefeküdtek aludni. Sűrű, sötét felhők takarták el
az eget, süvített a szél. A paraszt felriadt álmából. Különös zajokat hallott. Elhessegetett a fejéből minden rossz gondolatot. Hisz csak a szél rázza az ágakat. Reggel bement a legkisebb lánya szobájába. A kislánynak át volt vágva a torka.
Szép, szomorú temetést rendeztek a lánynak. S a gyász kifejezéseként a földműves egy szál fekete
rózsát vett az idős nénitől, a virágosbódéban. Otthon egy fekete abroszra helyezte, az abroszt a ...
fel
le
Gondolom sokan ismerik Rhonda Byrne "A Titok" cimű könyvét, melyben a vonzás törvényéről, a gondolatok erejéről olvashatunk. Elmélete szerint a pozitív gondolkodás által bárkinek sikerül megváltoztatnia az életét. A vonzás törvénye az univerzum leghatalmasabb ereje, mellyel mindent elérhetünk, amit csak akarunk, legyen az boldogság, gazdagság, egészség.
Hány olyan halálos beteg gyógyulásáról hallottunk már, akikről lemondtak az orvosaik és csodával határos módon leküzdötték a gyógyíthatatlannak ítélt betegségüket, mert hittek önmaguk erejében. Sorsunk irányítása a saját kezünkben van, csak akarni és hinni kell abban, hogy képesek vagyunk megváltoztatni az életünket.
Sok évvel ezelőtt történt, hogy kilátástalanná vált az életem. A férjem meghalt, a gyerekeim már a maguk önálló életét élték. Magamra maradtam. Nem tudtam hogyan tovább, de úgy éreztem, hogy változtatni kell az életemen. Felmondtam a polgármesteri hivatalban eltöltött 25 éves munkaviszonyomat és mindenféle ...
fel
le
Írtam már arról, hogy mennyire nehéz egy idő után leszoknom az írásról, és most megint ez a helyzet.
Csütörtökön feltettem a történetem utolsó fejezetét. Ez a történet évek óta próbál teljes formát ölteni és végre befejeztem megint. Azért megint, mert egyszer már végigvittem, csak angolul. A lényeg az, hogy miután megírtam ezt az utolsó részt, szinte elvonási tüneteim lettek. Nem kezdtem őrültként viselkedni, semmi hasonló, csak éppen attól a pillanattól hiányzott az írás, ahogy bezártam a szövegszerkesztőt. Furcsa visszazökkenni a valóságba, de ihletben továbbra sem szenvedek hiányt.
Még a Forbiddent írtam, mikor rengeteg ötletem támadt más történetekre. Valahányszor utaztam, mindig járt az agyam és sokszor elég volt csak meglátnom egy fát az út szélén, már beugrott róla vagy tíz olyan jelző, ami jól jöhet majd az egyik születőben lévő, kicsit krimiszerű vámpíros sztorimban. Talán ez a következő leghosszabb történetem, kb. hat fejezetes. Egyelőre nem írom meg, mert most nagyon ...
fel
le