- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Éltesse a bor és a pálinka...
Miért az Isten? Ugyan már.
Amikor kilépett a lépcsőházból, azonnal elütötték. Egy terebélyes matrónával koccant.
- Elnézést hölgyem - mondta, majd egy kis sasszéval kiszabadult a nő öleléséből.
Ahogy tovább ment az utcán, csinos női tekintetek követték zaklatóan. Nézett magára, nézte, hogy mi lehet rajta olyan különleges, hogy miért vonzza ennyire a másik nem prominózikus képviselőinek tekintetét, de nem tudta. Ahogy leszaladt az aluljáróba, a lépcsőn ismét egy hölgy karjaiba rohant.
- Uram! - mondta a nő, emelve hangját. De már a nagy "U" betűnél ellágyult, majd az "a"-nál már egyenesen elbicsaklott a torkában az összes hangszála.
Ádám látta a hölgy olvadozó tekintetét, de nem tudta mire vélni.
- Mi lehet ez, mit történt velem?
A mozgólépcsőn előtte két csodálatos hölgyemény állt. Nem kellett sok, pár lépcsőcsúszás, és a lányok visszafordultak, majd őt nézve, sugdolózni kezdtek. Ádám zavarában hátrafordult. De mögötte is ...
fel
le
A múló idő, az emlékek, a napi viharok nem hogy szétzilálták a közösséget, inkább összekovácsolták azt. Ilyen is van, remélem, hogy egyre több!
Azzal kezdeném, Budapesthez közel vidéken nőttem fel. Sokan 3 éves korunktól ismerjük egymást, hisz az óvodát együtt kezdtük.
Sok-sok találkozót rendeztünk az elmúlt évtizedekben, csak úgy örömből.
Az idei viszont megérdemelte, hogy kiemelkedjen.
40 éves Ballagási évfordulót tartottunk!!!!
Olyan hihetetlen gyorsan sikerült mindenkit megtalálnom, elég volt a hangom, és öröm felelt a másik oldalon.
Már régóta évfolyamban gondolkodunk, tehát A és B együtt.
Hol van már az a gyerekkori "utáljuk az A-sokat" dilink???
Mindenki egyet akart csak: együtt lenni, örülni egymásnak!!
Aki csak tudott, tett valamit, ki a helyet intézte el, többen azt előkészítettük, ünnepivé varázsoltuk, más az innivalót rendezte-bizományba.
No és bográcsban főztünk. Senkit nem érdekelt, hogy szakad az eső!
Képzeljétek délután 4-től -éjjel 2-ig ...
fel
le
Amikor kezembe került annak a kissé agresszív, káromkodó, de felettébb figyelemre méltó pszichiáternek (ismeri mindenki, ugye: "bevállalja?") az egyik könyve, mely a gyengébb nemről szólt, épp babát vártam, és sok időm volt, így két nap alatt befaltam.
Nem vagyok egy lelkizős típus, mindazonáltal elemezni azért szeretek bizonyos szituációkat. Nem bírtam letenni, és alig vártam hogy újra olvashassam.Megdöbbentő volt, ahogy ez a szakember, akiről már párszor leszedték a keresztvizet a stílusa miatt, milyen brutális egyszerűséggel írja le, hogy mi nők, hogyan tesszük a saját életünket tönkre.Valójában csupa evidenciát sorol, és szinte sokkolt a tény, hogy mennyire igazak a sorai. Persze van ellentábor is, de mindenkinek szíve joga saját véleményt formálni. Nos, elkerülve a plágium gyanúját, hivatkoznom kell rá, bár reklámozni sem szeretném...Mégis azt gondolom, hogy ennek a műnek minden serdülő lány kezében meg kellene fordulnia. Amikor az ember fiatal, minden olyan ...
fel
le
Két hetet töltöttem emberek közt, civilizált, kisvárosi közegben, s mindenhol félelemmel találkoztam. Félelemmel, aggódással, betegséggel. Azt mondták az emberek, ragyogok. A „ragyogást” nem értvén megkérdezték sokan, mivel foglalkozom. Miután elhitték, hogy elmúltam tizenhat (sőt, már közel harminc vagyok), értetlenkedtek.
Huszonhét, és nem aggódik? Huszonhét, és nem fél?!? Hát lehet ezt? Mit csinál másként? Miért nincs ránc az arcán? Valaki felháborodik - igazságtalanság!, felelőtlenség!, pofátlanság!, gyanús!!. Keres valami kötekednivalót, s mikor arra mosoly a válasz, benneragad a szó, és nem tud mit mondani.
Pedig, higgyétek el nekem, ugyanolyan hús-vér emberi lény vagyok, mint bárki más. Az életem sem nem „jobb”, sem nem „rosszabb”, csak nem vagyok hajlandó engedelmes fogyasztóként fejet hajtani láthatatlan háttérhatalmaknak. Elsőnek Isten törvényeit tisztelem, s az emberi törvények közül csupán azokat fogadom el, amelyek előbbinek ellent nem mondanak. Minden napomat imával ...
fel
le
2011. MÁJUS 4.
Remélem sok ember érez hasonlóan. Azok is akik csak lopakodva térnek be hozzánk, és olvassák cikkeinket. Mert jó itt írni és olvasni...
Szeretek a feleségek.hu-n írni és olvasni (többnyire)!
Ez egy olyan hely, ahol azokat a képességeimet próbálhatom ki, amik az elmúlt időkben háttérbe szorultak. Soha nem tartottam magam írónak vagy költőnek, így nem is próbálkoztam az írással, mindaddig, amíg nem kezdtünk bele ennek az oldalnak a kialakításába.
- Na jó, megszületett egy-két versem előtte is, úgy kb. a fióknak...
Egyik gyöngyszem 1975-ből:
"Harminc éve szabadult fel hazánk,
a szovjet nép áldozatos harca után
épült az ország dolgoztak a kezek,
lassan begyógyultak a háborús sebek."
Mondhatom maradandót alkottam, mert még mindig fejből tudtam, nem sikerült elfelejteni...
Azután hosszú néma csönd, vagy legalább is írói válság. Egy szerelmes versem úgy 86-ból:
"Édes csókkal alszol el kedvesem,
virágok nyílnak néked szerelmesen,
lelkem mélyén ...
fel
le
"Kaméleon személyiség. Ahány fajta helyzet, annyi féle viselkedés. És végül már nem is találom saját magam, hogy ki vagyok. Ez sajnos egy nagyon kártékony létezési forma, ámbár rendkívül nyereséges az emberi kapcsolatok világában." /Bagdy Emőke /
Az egyik legádázabb emberfaj a világon. Legalábbis egyéni kutatásaim eddig még nem igazoltak ezen lénynél veszedelmesebbet. Ha találkozol az egyik példányával, akiről még nem tudod, hogy kaméleonban szenved, akkor bizony te még egy boldog ember vagy.
Éppen attól veszélyes, hogy nem kiszűrhető. Alattomos, agyafúrt lény, aki tisztában van saját kaméleon mivoltával és éppen ezt kihasználva épül be mindenhová. Személyes terekbe, közösségekbe, családokba, kis csoportokba, területekre stb…
A kaméleon egy színét változtatni tudó figura. Ennek képességével sajátítja el és képezi le a vele szemben levő áldozatát. Megnyerő, humoros, szimpatikus, (akár vonzó megjelenésű) és mindenkihez van egy-két jó szava.
És mi a fegyvere? A ...
fel
le
Idősebb Kovács Márton adószakértő és befektetési tanácsadó tavalyelőtt örökölt egy meseszép, nyitható tetejű tűzpiros autót, és most elindult vele a fél országon át, hogy a fiával együtt végre meglátogassák azt a tanyát, amit a nemrég elhunyt távoli rokona ráhagyott, - mint az egyetlen élő nagykorú örökösére! A kisfiával, az öt éves sokat betegeskedő, csenevész Marcikával, végre felszabadultan, vidáman nevetgélve száguldoztak az autópályán a lenyugvó napsütésben. Márton gyerekként sokszor töltötte ott a nyarat azon a tanyán, jó pár éven át. Van annak már vagy húsz éve is, mikor utoljára ott nyaralt. Akkoriban nagyon tetszett neki a tanyasi élet. Ez a hét nap szabadság, amire már régóta vágyott, pont jókor jött. Most, hogy így rászakadt ez az örökség, úgy tervezte, hogy megtartja azt a tanyát. Legalább lesz hová lejárni ebből a zsúfolt, zajos fővárosból a csend, és nyugalom e kis szigetére, ide a jó, tiszta, szinte harapható levegőre. A kollégái irigyelték is miatta, hogy immár ez az ...
fel
le
Éltesse a bor és a pálinka...
Miért az Isten? Ugyan már.
Amikor kilépett a lépcsőházból, azonnal elütötték. Egy terebélyes matrónával koccant.
- Elnézést hölgyem - mondta, majd egy kis sasszéval kiszabadult a nő öleléséből.
Ahogy tovább ment az utcán, csinos női tekintetek követték zaklatóan. Nézett magára, nézte, hogy mi lehet rajta olyan különleges, hogy miért vonzza ennyire a másik nem prominózikus képviselőinek tekintetét, de nem tudta. Ahogy leszaladt az aluljáróba, a lépcsőn ismét egy hölgy karjaiba rohant.
- Uram! - mondta a nő, emelve hangját. De már a nagy "U" betűnél ellágyult, majd az "a"-nál már egyenesen elbicsaklott a torkában az összes hangszála.
Ádám látta a hölgy olvadozó tekintetét, de nem tudta mire vélni.
- Mi lehet ez, mit történt velem?
A mozgólépcsőn előtte két csodálatos hölgyemény állt. Nem kellett sok, pár lépcsőcsúszás, és a lányok visszafordultak, majd őt nézve, sugdolózni kezdtek. Ádám zavarában hátrafordult. De mögötte is ...
A múló idő, az emlékek, a napi viharok nem hogy szétzilálták a közösséget, inkább összekovácsolták azt. Ilyen is van, remélem, hogy egyre több!
Azzal kezdeném, Budapesthez közel vidéken nőttem fel. Sokan 3 éves korunktól ismerjük egymást, hisz az óvodát együtt kezdtük.
Sok-sok találkozót rendeztünk az elmúlt évtizedekben, csak úgy örömből.
Az idei viszont megérdemelte, hogy kiemelkedjen.
40 éves Ballagási évfordulót tartottunk!!!!
Olyan hihetetlen gyorsan sikerült mindenkit megtalálnom, elég volt a hangom, és öröm felelt a másik oldalon.
Már régóta évfolyamban gondolkodunk, tehát A és B együtt.
Hol van már az a gyerekkori "utáljuk az A-sokat" dilink???
Mindenki egyet akart csak: együtt lenni, örülni egymásnak!!
Aki csak tudott, tett valamit, ki a helyet intézte el, többen azt előkészítettük, ünnepivé varázsoltuk, más az innivalót rendezte-bizományba.
No és bográcsban főztünk. Senkit nem érdekelt, hogy szakad az eső!
Képzeljétek délután 4-től -éjjel 2-ig ...
Amikor kezembe került annak a kissé agresszív, káromkodó, de felettébb figyelemre méltó pszichiáternek (ismeri mindenki, ugye: "bevállalja?") az egyik könyve, mely a gyengébb nemről szólt, épp babát vártam, és sok időm volt, így két nap alatt befaltam.
Nem vagyok egy lelkizős típus, mindazonáltal elemezni azért szeretek bizonyos szituációkat. Nem bírtam letenni, és alig vártam hogy újra olvashassam.Megdöbbentő volt, ahogy ez a szakember, akiről már párszor leszedték a keresztvizet a stílusa miatt, milyen brutális egyszerűséggel írja le, hogy mi nők, hogyan tesszük a saját életünket tönkre.Valójában csupa evidenciát sorol, és szinte sokkolt a tény, hogy mennyire igazak a sorai. Persze van ellentábor is, de mindenkinek szíve joga saját véleményt formálni. Nos, elkerülve a plágium gyanúját, hivatkoznom kell rá, bár reklámozni sem szeretném...Mégis azt gondolom, hogy ennek a műnek minden serdülő lány kezében meg kellene fordulnia. Amikor az ember fiatal, minden olyan ...
Két hetet töltöttem emberek közt, civilizált, kisvárosi közegben, s mindenhol félelemmel találkoztam. Félelemmel, aggódással, betegséggel. Azt mondták az emberek, ragyogok. A „ragyogást” nem értvén megkérdezték sokan, mivel foglalkozom. Miután elhitték, hogy elmúltam tizenhat (sőt, már közel harminc vagyok), értetlenkedtek.
Huszonhét, és nem aggódik? Huszonhét, és nem fél?!? Hát lehet ezt? Mit csinál másként? Miért nincs ránc az arcán? Valaki felháborodik - igazságtalanság!, felelőtlenség!, pofátlanság!, gyanús!!. Keres valami kötekednivalót, s mikor arra mosoly a válasz, benneragad a szó, és nem tud mit mondani.
Pedig, higgyétek el nekem, ugyanolyan hús-vér emberi lény vagyok, mint bárki más. Az életem sem nem „jobb”, sem nem „rosszabb”, csak nem vagyok hajlandó engedelmes fogyasztóként fejet hajtani láthatatlan háttérhatalmaknak. Elsőnek Isten törvényeit tisztelem, s az emberi törvények közül csupán azokat fogadom el, amelyek előbbinek ellent nem mondanak. Minden napomat imával ...
2011. MÁJUS 4.
Remélem sok ember érez hasonlóan. Azok is akik csak lopakodva térnek be hozzánk, és olvassák cikkeinket. Mert jó itt írni és olvasni...
Szeretek a feleségek.hu-n írni és olvasni (többnyire)!
Ez egy olyan hely, ahol azokat a képességeimet próbálhatom ki, amik az elmúlt időkben háttérbe szorultak. Soha nem tartottam magam írónak vagy költőnek, így nem is próbálkoztam az írással, mindaddig, amíg nem kezdtünk bele ennek az oldalnak a kialakításába.
- Na jó, megszületett egy-két versem előtte is, úgy kb. a fióknak...
Egyik gyöngyszem 1975-ből:
"Harminc éve szabadult fel hazánk,
a szovjet nép áldozatos harca után
épült az ország dolgoztak a kezek,
lassan begyógyultak a háborús sebek."
Mondhatom maradandót alkottam, mert még mindig fejből tudtam, nem sikerült elfelejteni...
Azután hosszú néma csönd, vagy legalább is írói válság. Egy szerelmes versem úgy 86-ból:
"Édes csókkal alszol el kedvesem,
virágok nyílnak néked szerelmesen,
lelkem mélyén ...
"Kaméleon személyiség. Ahány fajta helyzet, annyi féle viselkedés. És végül már nem is találom saját magam, hogy ki vagyok. Ez sajnos egy nagyon kártékony létezési forma, ámbár rendkívül nyereséges az emberi kapcsolatok világában." /Bagdy Emőke /
Az egyik legádázabb emberfaj a világon. Legalábbis egyéni kutatásaim eddig még nem igazoltak ezen lénynél veszedelmesebbet. Ha találkozol az egyik példányával, akiről még nem tudod, hogy kaméleonban szenved, akkor bizony te még egy boldog ember vagy.
Éppen attól veszélyes, hogy nem kiszűrhető. Alattomos, agyafúrt lény, aki tisztában van saját kaméleon mivoltával és éppen ezt kihasználva épül be mindenhová. Személyes terekbe, közösségekbe, családokba, kis csoportokba, területekre stb…
A kaméleon egy színét változtatni tudó figura. Ennek képességével sajátítja el és képezi le a vele szemben levő áldozatát. Megnyerő, humoros, szimpatikus, (akár vonzó megjelenésű) és mindenkihez van egy-két jó szava.
És mi a fegyvere? A ...
Idősebb Kovács Márton adószakértő és befektetési tanácsadó tavalyelőtt örökölt egy meseszép, nyitható tetejű tűzpiros autót, és most elindult vele a fél országon át, hogy a fiával együtt végre meglátogassák azt a tanyát, amit a nemrég elhunyt távoli rokona ráhagyott, - mint az egyetlen élő nagykorú örökösére! A kisfiával, az öt éves sokat betegeskedő, csenevész Marcikával, végre felszabadultan, vidáman nevetgélve száguldoztak az autópályán a lenyugvó napsütésben. Márton gyerekként sokszor töltötte ott a nyarat azon a tanyán, jó pár éven át. Van annak már vagy húsz éve is, mikor utoljára ott nyaralt. Akkoriban nagyon tetszett neki a tanyasi élet. Ez a hét nap szabadság, amire már régóta vágyott, pont jókor jött. Most, hogy így rászakadt ez az örökség, úgy tervezte, hogy megtartja azt a tanyát. Legalább lesz hová lejárni ebből a zsúfolt, zajos fővárosból a csend, és nyugalom e kis szigetére, ide a jó, tiszta, szinte harapható levegőre. A kollégái irigyelték is miatta, hogy immár ez az ...
