Ringatsz és ringatlak
Látogatók száma: 42
Az emlékező szó mindig szép...
Nincs hát folytatás,
hisz nem volt ez más,
mint egy kirándulás, egy álmodás,
amíg két karomban ringattalak,
megálmodtalak, hazavártalak.
Már felébredtünk,
nem felejtettünk,
de már léptünk, máshol, mással élünk.
Vágyom, két karomban ringatnálak,
a kihalt megállókban várnálak.
Újra álmodunk,
mondd, mire várunk!
Az elérhetetlenre még vágyunk?
Ringatsz és ringatlak, még álmodlak,
néma a szavad, mégis hallgatlak.
Rám figyelsz, felelsz,
szellővel üzensz,
egy emlékre még talán megrezzensz.
Csillagod világít az éjemben,
régi dalunk dúdolod a csendben.
Nem kérdezek, nem,
hallgatsz félszegen,
lelkünkben halt meg az a szerelem.
Csak ott benn kiabál bennünk a szó,
minden betű véres, gyilkol, fájó.
Nincs már folytatás,
talán megnyugvás,
ez a hallgatás, az ébren álmodás.
Ringatnálak még karomban kedvesem,
ringatnál karodban szép szerelmem.
A cikket írta: Tiszai Pé
Hozzászólások
időrendi sorrend
Csodálatos ez a szám... szeretem.. Most éppen ezt hallgatom, gyönyörű!.. Sírjunk együtt! :-)
https://www.youtube.com/watch?v=VNj57Zpjk0I
Basszus... "Ringasd el magad... ringasd el magad... ha senki nincs ki elringasson, ringasd el magad..."
Bocsánat, hogy ez jutott elsőre eszembe a cím alapján... vagy jusson valami más? Mindenki maga tudja mivel tegye "pokollá" vagy éppen "szebbé" az életét...
Hogy mondjam el?!... Ha senki se lát, hogy mondjam el... Gyere sírj a vállamon, megnyugszol tudom...
Bocsánat, hogy ez jutott elsőre eszembe a cím alapján... vagy jusson valami más? Mindenki maga tudja mivel tegye "pokollá" vagy éppen "szebbé" az életét...
Hogy mondjam el?!... Ha senki se lát, hogy mondjam el... Gyere sírj a vállamon, megnyugszol tudom...